Sok kárpátaljai magyar gyógyulhat Magyarországon

Az elmúlt kilenc évben már több mint 1300, a szomszédos államokban élő magyar beteg anyaországi gyógykezelését támogatta a magyar költségvetés, összesen csaknem 207 millió forint értékben, ebben azonban még nincs benne a teljes 2016-os elszámolás – derült ki a Magyar Kórházszövetség minapi konferenciáján – számolt be a Magyar Idők.

Cserháti Péter, a külhoni magyarok egészségügyi ellátásának megszervezésére alakult bizottság elnöke emlékeztetett: a kormány 2007-ben alkotta meg azt a rendeletet, amely a környező országokban nehezen vagy egyáltalán nem elérhető egészségügyi ellátások igénybevételéhez igyekszik hozzásegíteni a határon túl élő magyar betegeket. A segítséget kezdetben a romániai, a szerbiai és a kárpátaljai magyarok egyaránt igénybe vehették, az Európai Unióhoz való csatlakozással, illetve a szociális egyezményekkel azonban a lehetőség az utóbbi években kizárólag az Ukrajnában élőkre szűkült.

Ők viszont, különösen a polgárháború miatt, fokozottan igényelték az anyaországi segítséget, volt, amikor a donyecki harcok csúcspontján ötven háborús sérültet kellett volna átvennie Magyarországnak.

A kárpátaljai betegek száma azonban az utóbbi években sem csökkent, aminek főként az az oka, hogy az ottani egészségügyi rendszer komoly hiányosságokkal küzd.

A kárpátaljai magyarok által igénybe vehető ellátások körét jogszabály rendezi, amely – mint Cserháti Péter fogalmazott – a költségek miatt kényszerűen be is határolja azokat. A rendelet döntően olyan beavatkozásokra ad lehetőséget, amelyek nem, vagy csak nehezen érhetők el Ukrajnában, ilyenek például az idegsebészeti operációk, a pacemaker-beültetés vagy többféle fejlődési rendellenesség korrekciója. A daganatos betegségeknél azonban csak a diagnosztika és a műtét költségét állja a magyar állam, a rendkívül drága kemo- és sugárterápia igénybevételét nem.
A beavatkozásokhoz támogatási kérelmet kell benyújtaniuk a határon túl élőknek, akiket pozitív elbírálás esetén jellemzően Debrecenben, illetve Nyíregyházán látnak el, de például a gyermekszívműtéteket Budapesten végzik.

Cserháti Péter felhívta a figyelmet azokra a „magánbetegút-szervezőkre”, akik azzal az ígérettel csalogatják magyarországi orvosokhoz ezekben a nagyvárosokban a kinti betegeket, hogy utólag is meg lehet téríttetni az itteni kezelések költségét a szervezettel. Ez azonban nincs így, ezért mind a betegeknek, mind a kórházaknak elemi érdekük, hogy körültekintően járjanak el ilyen esetekben.