A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt mai, éves parlamenti meghallgatásán elmondta, a kormány kiemelkedően segítette a határon túli magyar pártok összefogását, azonban ilyenkor inkább pszichiáternek érezte magát, mint politikusnak. Semjén Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy megváltozhat az ukránokkal szembeni magyar politika .
A korábbi évek sokszor feszült, ellenséges hangulatú üléseivel szemben 2016 után immár másodjára volt lehetőségünk a beszámoló kapcsán konstruktív párbeszédre, aminek az elmúlt egy évben több eredménye volt, mint a korábban tapasztalt kormányzati arroganciának és elutasításának – számolt be Szávay István a Jobbik szakpolitikusa.
Az ellenzéki politikus a pozitívumok között hangsúlyozta, hogy a Jobbik támogatja a kormány különféle külhoni magyar megmaradást segítő programjait, a megemelt költségvetési támogatásokat, a Határtalanul! program működésének javulását, a magyar közigazgatás külhoni teljesítményét (az e-személyit ugyanis már a külképviseleteken is lehet igényelni), vagy azt, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények között immár olyan iskolák is ott lehetnek, mint a Jobbik által kiválósága okán korábban számos alkalommal javasolt Beregszászi Magyar Gimnázium vagy a técsői református líceum.
A Jobbik mindig is támogatta a szomszédos államokkal való jó viszony kialakítását, ennek feltételéül azonban a külhoni magyar közösségek autonómiáját és államalkotó szerepének elismerését várjuk el. Szávay István a Jobbik nevében kifogásolta, hogy Ukrajna a magyar kormány számos gesztusa ellenére továbbra is a magyar közösséget fenyegető jogszabályokat hoz, vagy ilyen tervezeteket helyez kilátásba, ezért ideje lenne végre a határozottabb kormányzati fellépésnek irányukba. Semjén Zsolt egyetértett felvetésemmel,
szerinte is az lenne helyes, ha a magyarság (és más ukrajnai nemzeti közösségek ellen) ellen hozott kijevi intézkedéssorozat miatt a jövőben a magyar kormány sem csak Ukrajna feltétlen támogatását hangoztatná, hanem felemeli a szavát a Kárpátalján tapasztalható magyarellenes fellépések és a kijevi törvényhozás nemzetiségellenes jogszabályalkotása ellen is.
Szávay István aggályosnak tartotta a honosítási eljárás „megengedőségét”, több tízezren ugyanis úgy kapták meg az állampolgárságot, hogy nem is tudnak magyarul. Úgy vélte, valamilyen utólagos szűrőt kellene beépíteni a rendszerbe, hogy fel lehessen lépni a szélhámosok ellen. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, a rendszer szigorúságáról mindig lehet vitázni, álláspontja szerint viszont bizonyos területeken kisebb nyelvi tudással is indokolt lehet az állampolgárság megadása. – Ha egy csíkszeredai ember nem tud magyarul, akkor nem kapja meg az állampolgárságot, de ha például egy ausztráliai magyarnak vannak nyelvproblémái, akkor azt is értékelni kell, hogy igyekszik teljesen elsajátítani a nyelvet – mondta. A jelenlegi szisztémában egyébként a közigazgatási vizsga után a jelentkezők nemzetbiztonsági, valamint közbiztonsági ellenőrzéseken is átesnek. Az állampolgárságok közül utólag kétszázat vontak vissza, jellemzően nyelvi problémák miatt – számolt be az MNO tudósításában.
Semjén Zsolt is elismerte, hogy nem kijátszhatatlan a rendszer, szerinte azonban a témában megjelenő cikkek közül sok csak „provokáció” volt, ilyen tömegű jelentkezésszámot pedig nem lehet biztonságosabban kezelni.
A miniszterelnökhelyettes szerint a demográfiai problémák a határon túli magyarok körében is súlyosak, ezért egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés a 64 ezer forintos anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik – mondta.
A meghallgatáson szó volt a többi határon túli magyar területekről, ezzel kapcsolatban ide kattintva talál további információkat.
