Kiakadt Ukrajna magyarországi nagykövete Putyin kitüntetése miatt

A HVG-hez juttatta el panaszos levelét Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi nagykövete, akit alaposan kiborított a tény, hogy a Debreceni Egyetem (DE) díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A HVG már egy hétfői cikkében foglalkozott a díszpolgári címmel. Ebben megszólalt Körösparti Péter, a címet adományozó szenátus egyik tagja, aki a HVG riporterének az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, az országok olykor háborúval változtatják meg a határaikat. Erre reagált a nagykövet, aki levelet küldött a HVG szerkesztőségének, melyet lentebb változtatás nélkül közlünk:

„Civis Honoris Causa – egy cím, amelyet a Debreceni Egyetem szenátusa sajtó információ szerint 90 százalékos többséggel adományozott Vlagyimir Putyin orosz államfőnek. Egy olyan egyetem, amely a magyar felsőoktatás egyik zászlóshajója, amelynek falát olyan történelmi személyiségek képei díszítik, akik hozzájárultak Magyarország és az egyetem nemzetközi tekintélyének megerősítéséhez. Én is ezen a nagyhírű egyetemen tanultam a magyar nyelvet, ott szerettem meg az országukat. Nagykövetként az első Budapesten kívüli utamat Debrecenbe tettem, ahol előadást is tartottam a Debreceni Egyetem diákjai és tanárai előtt. Láttam, éreztem támogatásukat Ukrajna irányában, megértésüket, hogy ez a harc nem csak Ukrajnáért, de egész Európáért folyik.

Ezért még inkább megdöbbentő volt számomra a hír az orosz elnök kitüntetéséről, amely fölött néhány évvel ezelőtt az emberek többsége elsiklott volna, ám 2014 óta Vlagyimir Putyin neve egybeforrott a nemzetközi jog, többek között a Budapesti Memorandum semmibevételével, a Krím törvénytelen ideiglenes annektálásával és egy szomszédos, baráti állam, Ukrajna ellen indított hibrid háborúval, amely eddig már több mint 10 ezer ukrán állampolgár életét követelte.

Körösparti Péternek, az egyetem szenátusa tagjának, a DE Hallgatói és Doktorandusz Képviselet (DEHDK) elnökének nyilatkozatából kiderül, hogy egyetért a Krím-félsziget elfoglalásával, és nem ért egyet az ukrán kormány támogatásával – el kell menni Kárpátaljára, megnézni, mi a valóság. Véleménye szerint Putyin nem szerepel a háborús bűnösök listáján és az országok olykor háborúval változtatják meg a határaikat, sőt Oroszország semmi mást nem tett, mint visszakérte azt, ami mindig az övék volt.

Nem akarok belemenni történelmi vitába, mikor kié volt a Krím vagy más terület, mert itt nem is az a lényege. Megdöbbentő és elszomorító, hogy egy ilyen neves egyetem szenátusának tagja a 21. században egyetért a nemzetközi jog semmibevételével és a határrevízióval, azzal, hogy egy állam megtámadhatja a szomszédját, büntetlenül legyilkolhatja állampolgárait, bekebelezheti területét. Bízom abban, hogy sem a DEHDK, sem a szenátus más tagjai sem értenek egyet ezzel az állásponttal.

A magyar sajtóból is lehet értesülni arról, hogy naponta éri tüzérségi találat békés emberek otthonát orosz fegyverek által, több millióan váltak belső menekültté, szinte naponta vesztik életüket ukrán katonák, többek között magyar nemzetiségűek is, akik azért harcolnak, hogy megállítsák a hibrid háború tovább terjedését, európai perspektívát harcoljanak ki országunknak, megvédjék az európai értékrendet. Ezt a magyarok megtapasztalták 1956-ban, amikor szintén orosz tankok taposták el az ébredő magyar demokráciát. A világ demokratikus országai egyhangúan ítélik el Oroszország és vezetői cselekedeteit, ennek bizonyítéka az életbe léptetett nemzetközi szankciók Oroszország és annak politikai-gazdasági elitje ellen.

Körösparti Péternek nem kell várnia az alkalomra, már holnap ellátogathat Kárpátaljára, hogy leróhatja kegyeletét azoknak a magyar származású katonáknak a sírjainál, akik érte is áldozták az életüket, hogy ne Putyin zöld emberkéi uralják Európát, hanem a jog és a demokrácia. És ezek a sírok nem csak Kárpátalján, egész Ukrajna-szerte vannak. Anyák, feleségek, gyerekek ezrei siratják az elesett hőseinket.

A honfitársaim áldozataira emlékezve, akik védték és továbbra is harcolnak az orosz agresszió ellen, én továbbra is bízom abban, hogy ez a támogatás, amelyet éreztem a diákoktól és tanároktól, akikkel találkoztam Debrecenben, az egyetem demokratikus szellemisége, amelyre még diákkoromból emlékszem, az a szabadsághoz való törekvés, amely mindig benne volt a magyarokban, erősebb mint a pillanatnyi gazdasági érdek. Bízom, hogy ez a cím visszavonásra fog kerülni, a nemzetközi jog megsértésének dicsérete viszont méltó válaszra fog találni.
Én bízom abban, hogy győzni fog az igazság, a szabadság, a nemzetközi jog, és hogy együtt el tudjuk érni ezt a célt. Én bízom. Önök is bíznak ebben?

Nepop Ljubov asszony, Ukrajna magyarországi nagykövete”