Gyűlöletdömping a magyarok ellen Ukrajnában

Védeni kell az ukrán nyelvet, de emiatt nem korlátozhatják a kisebbségek nyelvhasználatát – véli közleményében Kárpátalja kormányzója. A politikus arra szólítja fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy vétózza meg az oktatási törvényt és átdolgozva küldje vissza azt a Parlamentnek. Az M1 tudósítója arról számolt be: jelenleg gyűlöletdömping zajlik a közösségi oldalakon a maroknyi magyarság ellen, a törvény elfogadása kapcsán.

A jogszabály az oktatási reformcsomag része, amely a mostani tizenegy osztályos rendszert tizenkettőre bővítené, egyesek szerint több passzusa még modern is. Van azonban egy olyan súlyos cikkelye, amely közel sem európai, ez a cikkely az oktatás nyelvéről szól – mondta az M1 kárpátaljai tudósítója.

A törvény alkotói kijelentik, hogy a kisebbségi iskolák diákjai a továbbiakban csak az ötödik osztályig tanulhatnak anyanyelvükön, az azt követő években a legtöbb tárgyat már kizárólag ukránul lenne szabad oktatni. Ugyanez vonatkozik a felsőoktatásra is, ahol teljesen megszüntetnék a nemzetiségi nyelven történő tanítást – tette hozzá.

Gyűlöletdömping az interneten
A tudósító elmondta: jelenleg gyűlöletdömping zajlik a közösségi oldalakon a maroknyi magyarság ellen, a törvény elfogadása kapcsán. A kommentárok nagy része súlyos uszítás és felhívás a magyarság eltiprására.
„Vannak azonban olyanok is, akik tudni vélik, hogy a jogszabály alkotmányellenes és ütközik a nemzetközi szerződésekkel. Ilyen Kárpátalja kormányzója is, aki arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mert az ellentmond azoknak a megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött” – mondta a tudósító.

Jogos a magyar kritika
A kárpátaljai szervezetek mellett a magyar kormány is tiltakozik, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna hátba szúrta a magyar embereket”.
A tudósító elmondta: hasonló történt 2014-ben, amikor elfogadták a kisebbségellenes nyelvtörvényt, amit végül mégsem írt alá az akkori ideiglenes államfő.

„A magyar kritika jogos, hiszen Magyarország állt ki a legkomolyabban Ukrajna vízummentességért, elsőként ratifikálta a társulási megállapodást, valamint több ezer gyereket üdültetett ingyen a Balatonon és a Velencei-tó partján. Emellett pedig 600 millió forintos humanitárius segélyt is nyújtott Ukrajna számára” – hangsúlyozta az M1 tudósítója.
A kárpátaljai magyarság minden törvényes eszközt igénybe szeretne venni, hogy az alkotmányt négy helyen is sértő jogszabályt visszavonassa. Ezt fogja tenni Magyarország is és a magyar EP-képviselők is erre tettek ígéretet – tette hozzá.

Lehetőségek a vita rendezésére
A Magyarország és Ukrajna között kialakult vita rendezésére kétféle eszköz áll rendelkezésre, diplomáciai, vagy jogi út. A diplomáciai eszköztárnak egy része úgy tűnik kimerült, azonban a jogi út még Magyarország előtt áll – nyilatkozta Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 aktuális csatornának.
Lehetőség van például arra az Emberi Jogi Tanács elé vigye a kisebbségek ügyét Magyarország. A genfi székhelyű szervezet azonban nem hoz ítéletet, hanem állást foglal az ügyben, amelynek lehet olyan erős a súlya a nemzetközi kapcsolatokban, hogy adott esetben Ukrajna visszavonná a törvényt – magyarázta a szakértő.

(hirado.hu)