Kijevi tálalásban a Szijjártó–Klimkin találkozóról

A kijevi diplomáciai tárca másként igyekszik láttatni a Budapesten lezajlott magyar–ukrán külügyminiszteri találkozót. Azt hangsúlyozzák, hogy Pavlo Klimkin érveket sorakoztatott fel az új ukrán oktatási törvény mellett, s igyekezett megnyugtatni kollégáját, hogy a félelmei alaptalanok.

Az ukrán külügyminiszter azon megjegyzéséről már beszámoltunk, miszerint ő úgy látja: nem vereség és nem győzelem Ukrajna számára az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) az új ukrán oktatási törvényről csütörtökön elfogadott határozata.

Közölte, hogy legközelebb Magyarország és Ukrajna oktatási miniszterei folytatják a konzultációt a jogszabályról. Klimkin jelezte, hogy figyelembe veszik majd az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak a törvényről alkotandó véleményét. A testület jelentése ukrán híradások szerint várhatóan az év végéig készül el. A miniszter megjegyezte, hogy

Kijevnek még nem sikerült meggyőznie a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbséget az összes előnyről, amelyet a törvény biztosít számukra

.
Az ukrán külügyminisztérium Szijjártó és Klimkin megbeszélését összefoglaló közleményében azt írta: a találkozón a kijevi diplomácia vezetője részletesen elmagyarázta magyar kollégájának az ukrán oktatási reform lényegét, továbbá érvekkel támasztotta alá azt, hogy alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint a jogszabály szűkíti az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait.

Klimkin a megbeszélésen ismételten leszögezte, hogy a törvény megfelel a nemezközi követelményeknek.

Újfent jelezte, hogy Kijev kész a párbeszéd további folytatására. Kérte továbbá, hogy Magyarország továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, valamint a béke megteremtésére és az ország területi egységének helyreállítására tett erőfeszítésében. Köszönetet mondott a Budapesttől kapott humanitárius segítségért, beleértve az ukrán katonák gyógykezelését, illetve gyerekek táboroztatását Magyarországon.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter közben pénteken az 1+1 ukrán televízióban úgy vélekedett, hogy az államnyelv ismeretének hiánya Ukrajna valamely régiójában sebezhetővé teszi ezt a területet, ha más országok szemet vetnek rá.

„Nézzék meg, mi történt a Krímmel, ahol egyáltalán nem létezett az ukrán nyelv”

– tette hozzá, utalva a félsziget Oroszország általi 2014-es önkényes elcsatolására.