Az uniós külügyminiszterek hétfőn tárgyalnak a legfontosabb ügyekről

Az uniós külügyminiszterek az iráni atomalkuról, az Észak-Korea jelentette fenyegetésről és az emberi jogok helyzetéről, köztük az ukrán oktatási törtvény okozta jogfosztottság veszélyéről is tárgyalnak Luxembourgban hétfőn.

Az Európai Unió (EU) tagországainak külügyminiszterei Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének vezetésével megbeszélést folytatnak Iránról. A megbeszélés középpontjában az iráni nukleáris megállapodásra vonatkozó átfogó közös uniós cselekvési terv áll, amelyben az EU menetrendet határozott meg a szankciók feloldásáról. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott dokumentum előírja a többi között, hogy a jövőben nem alkalmazandók szankciók a kizárólag polgári célokat szolgáló programoknál stabil izotópok előállítására és a reaktorok korszerűsítésére alkalmas anyagok és berendezések a szállítására, eladására vagy átadására, illetve az ezekhez kapcsolódó segítségnyújtásra.

A külügyminiszterek Észak-Korea közelmúltbeli provokációira tekintettel áttekintik a legutóbbi fejleményeket és a szükséges további lépéseket Phenjan nukleáris fegyverei és a ballisztikus rakéták fejlesztése által felvetett biztonsági kihívások kezelésére. A tanács várhatóan olyan további önálló uniós intézkedéseket fogad el, amelyek kiegészítik és megerősítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett szankciókat. A miniszterek azt is megvitatják, hogy az EU hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy valamennyi ENSZ-tagállam hatékonyabban hajtsa végre az ENSZ BT határozatait.

A külügyminiszterek tárgyalnak az Európai Unió és Törökország viszonyáról is, a regionális kérdésekben folytatott együttműködésről, beleértve Szíriát, Irakot és az Iránnal fenntartott kapcsolatokat. Áttekintik az unió és Ankara kapcsolatainak jövőjét, például a migrációs megállapodásban foglaltak betartását.

A felsorolt tanácskozások eredménye adalékul szolgál majd az Európai Tanács október 19-20-án esedékes brüsszeli üléséhez.

Az tanácskozás további témái között szerepel az unió emberi jogi politikája. E kérdés megvitatásában a miniszterek mellett részt vesz Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője is.

A tanács várhatóan következtetéseket fogad el az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról. Emellett elfogadja az unió 2016-os éves jelentését, amely világszinten ismerteti az emberi jogok és a demokrácia helyzetét. A tanácskozáson várhatóan előkerül az új ukrán oktatási törvény is, amely főként magyar, román és görög vélemények szerint veszélyeztetik az ukrajnai kisebbségek szerzett jogait, illetve kisebbségi oktatási rendszereket.

A tanács végezetül áttekinti a Mianmarban kialakult humanitárius és emberi jogi helyzetet és következtetéseket fogad el az országgal kapcsolatban. A következtetésekben a miniszterek várhatóan kijelentik, hogy az utóbbi időben tapasztalt erőszak, az emberi jogok súlyos megsértése, és a taposóaknák telepítése teljes mértékben elfogadhatatlan. Az EU várhatóan emlékeztet arra is, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani az országban maradt és a Bangladesbe menekült rohingják számára. A tanács várhatóan felszólítja a mianmari katonaságot, hogy biztosítsa valamennyi polgár megkülönböztetés nélküli védelmét és teljes mértékben tartsa be a nemzetközi emberi jogi törvényeket. A következtetések arra is utalnak majd, hogy a miniszterek tanácsa további intézkedéseket mérlegelhet abban az esetben, ha az emberi jogi helyzet nem javul Mianmarban.