Tárgyalna az ukrán kormány az oktatási törvény alkalmazásáról

Kijevben számítottak a vitákra és a kritikákra az oktatási törvény módosítása kapcsán – mondta el Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az M1-nek adott exkluzív interjúban.

Alapvetően arra törekszünk, hogy biztosítsuk valamennyi magyar származású ukrán állampolgár jövőjét, Ukrajnában mindenképpen, de itt Magyarországon is. A két nyelv ismeretének egy nagyszerű lehetőségnek kellene lennie ezeknek az embereknek a számára, amelyet nem csak lakóhelyükön tudnak kamatoztatni. És ez a lényege az egész törvénynek – mondta az ukrán miniszter.

Az oktatási törvény végső soron magukról az emberekről szól, nem pedig a nagyhatalmi politikáról, és itt elsősorban a magyar származású ukrán állampolgárokról beszélünk. Egyáltalán nem célunk az asszimiláció, vagy a kisebbségi jogok korlátozása. Az oktatás jelenlegi szintjét szeretnénk fenntartani, és emellé ukrán nyelven oktatott tantárgyakat is szeretnénk bevezetni, mert a jelenlegi oktatási rendszer a magyar származású ukrán állampolgárok diszkriminációjához vezet. Ők a nyelvi akadályok miatt nem tudják hatékonyan képviseltetni magukat az ukrán politikai életben és közigazgatásban, valamint nem tudnak bejutni ukrán egyetemekre.

Tehát itt nem a magyar nyelvű oktatás korlátozásáról van szó, hanem az ukrán és a magyar nyelvű oktatás összekapcsolásáról. Természetesen egyetlen tanár sem lesz kirúgva, hiszen szükségünk van rájuk. Egy iskola sem lesz bezárva, mert a cél egy jól megalapozott, fenntartható rendszer kialakítása. Sőt, az ungvári és a beregszászi egyetem is folytatja működését.

Akkor miért van most mégis ilyen nagy felháborodás a magyar és az európai diplomáciában? – tette a fel az M1 riportere a kérdést!

Nézze, én nem tapasztaltam semmiféle felháborodást az európai diplomáciai színtéren, a magyar külügyminiszter nyilatkozatán kívül. Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás egyik kulcsfigurája voltam. Ha Magyarország úgy gondolja, hogy az oktatási törvény sérti a megállapodást, akkor kezdeményezheti a vitarendezési mechanizmust, a 477. cikkely alapján, ha jól mondom, és boldogan megbeszéljük vele a problémát.

A mi álláspontunk, hogy vitassuk meg a helyzetet a helyett, hogy mindenféle politikai és érzelmi hullámot kavarnánk a törvény körül a nélkül, hogy figyelembe vennénk annak lényegét és végrehajtását. Végső soron, ha Magyarország eláll a társulási megállapodástól, akkor az a magyar származású ukrán állampolgárok életére is hatással lesz, mivel Ukrajnában élnek. Magyarország reakciójával nem segíti elő valódi integrációjukat, illetve rosszul értelmezi a társulási megállapodást alapjában véve.

Vannak eközben olyan előnyök, amelyeket a teljes ukrán lakosság, egész Ukrajna élvezhet, és amelyet a magyar közösségnek és a magyar kormánynak is köszönhetnek. Ilyen például az vízummentes beutazás az Unióba, amelyet Magyarország vetett fel és elsők között támogatott. A magyar kormány most azt mondja, Ukrajna mindezek után hátba támadta ezzel az európainak nem nevezhető lépéssel – válaszolta Pavlo Klimkin.

De ha ők nem akarnak élni ezekkel a lehetőségekkel? A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint senkinek nem volt még hátránya abból, hogy csak magyarul tanult.

– Dehogynem. Nézzük csak Beregszászt. Egyszerű példa. Azok közül, akik tavaly megpróbálták letenni az ukrán vizsgáikat, 75 százalékuk megbukott. 75 százalék. Nekik semmi esélyük nem lett volna bejutni egy ukrán egyetemre, vagy bejutni például a közigazgatásba. Szijjártó miniszternek is azt mondtam, mennyi esélye van mondjuk egy beregszászi vagy szlatinai magyarnak arra, hogy külügyminiszter vagy pénzügyminiszer legyen.

Most az esélye nulla. A jövőben viszont ugyanannyi esélye lehetne, mint bármely ukrán állampolgárnak. És mindezek mellett megtarthatja magyar identitását.

– De akarják-e ezt ők? Megkérdezték?

– Persze hogy akarják. Beszéltem velük. Voltam Aknaszlatinán háromszor is, többször beszélgettem beregszásziakkal. Azt mondták, boldogulni akarnak, esélyt akarnak Ukrajnában. Ez a személyes tapasztalatom, és nem egy reklámszöveget mondogatok. Esélyt akarnak.

A teljes interjút ITT olvashatják el.