Kárpátalja csaknem ötszáz kilométeren határos négy EU-tagországgal, ebből 136 kilométeres szakaszon Magyarországgal. Tavaly novemberben akciófilmekbe illő katonai rajtaütés zajlott le a megyében, ami után Kijevben bejelentették: felszámolták azt az öt kilométeres szakaszt az ukrán–magyar határon, ami „magánkézben” volt, és ahol virágzott a dohánycsempészet, a kábítószerbiznisz és a migráció. A megye kormányzója, Hennagyij Moszkal egy minapi interjúban azt mondta: ez csak az ukrán fővárosban született kitaláció, amelynek célja Kárpátalja lejáratása – írja a Magyar Idők.
A katonai ügyészség nyugat-ukrajnai vezetője, Nariman Szulejmanov tájékoztatása szerint az elmúlt két évben a Bereg-vidéken mintegy öt kilométernyi területet nem a határőrség kontrollált. Ez úgy történhetett meg, hogy a határzónában 28 telket a törvények megkerülésével magánkézbe juttattak, összesen 53 hektárról van szó. Holott az államhatártól számítva egy kilométernyi rész csakis a határőrség tulajdonában lehet.
Névlegesen ugyan mások a telkek gazdái, de a jelenleg is zajló nyomozás feltételezése szerint a szálak egy nagybégányi lakos, bizonyos Horváth Attila – alvilági körökben csak Dokiként ismerik – kezében futnak össze. Az ominózus akcióban Dokit egy Munkács melletti szanatóriumban fogták el, és két hónapos előzetes letartóztatásba helyezték.
Az összehangolt akcióban a katonai ügyészség, a határőrség felderítőosztagai, valamint a titkosszolgálat több mint háromszáz egyenruhása és kommandósa vett részt, a főbb útvonalak mentén ellenőrző pontokat állítottak fel, tankokat, harckocsikat lehetett látni, sőt még légi egységeket is bevetettek. A helyiek felidézni sem tudják, mikor láttak ennyi katonai járművet a megyében, mintha csak a tévében látott donbászi frontvonal elevenedett volna meg.
Az ellenőrzés kiterjedt az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a cigarettacsempészettel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére is. A katonai ügyészség tájékoztatása szerint száznál is több helyszínen tartottak házkutatást, amelynek során nagy mennyiségű készpénzt, más országok útleveleit és jelentős mennyiségű kábítószert, vadkendert és ópiumot foglaltak le.
A már említett Dokit bűnszervezet létrehozásával vádolják. A katonai ügyészség szerint az államhatár övezetében mások nevében több mint ötven hektár földterületet privatizált törvénytelen módon, ahol aztán sokrétű csempészettel – a cigarettától kezdve a kábítószeren át a menekültekig – foglalkozott. Ezeken a kisajátított területeken magaslesek álltak, ahonnan éjjellátó készülékekkel, hőkamerákkal és mozgásérzékelő berendezésekkel a határőrök mozgását figyelték mindkét oldalon, és amikor szabaddá vált a terep, kezdődhetett a csempészet.
Ha ez valóban így volt, nehéz elképzelni, hogy a helyi szervek nem tudtak arról, mi történik. Csak az ő jóváhagyásukkal működhetett két éven keresztül ez a „magánhatár”. Az nyílt titok Kárpátalján, hogy az alvilági csoportok gyakorlatilag felosztották egymás között a jól jövedelmező illegális csempészetet.
Látszólag folynak ugyan ellenük akciók, hetente találkozni olyan hírekkel, hogy itt-ott elkaptak néhány láda cigarettával próbálkozó tutajos, gumicsónakos, sárkányrepülős csempészt a zöldhatáron, de ez csak csepp lehet a tengerben ahhoz képest, ami átkerül az uniós tagországokba, és nem csak Magyarországra. Néhány évvel ezelőtt az ukrán–szlovák határon, Ungvár mellett egy több kilométer hosszúságú csempészalagutat fúrtak, ahol sínrendszer is volt, azon keresztül vándorolt az áru.
