A kijevi kabinet jóváhagyta, hogy 2020 helyett 2023-ban vezessék be az új oktatási törvény nyelvi passzusát, ami alapján ötödik osztálytól a magyar iskolákban is ukrán lenne a tanítás nyelve.
Az ukrán kormány szerdai ülésén éles kritikákat kapott a magyar politikai vezetés, élén Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Legelőbb Lilija Hrinevics oktatási miniszter rótta fel, hogy a magyar diplomácia irányítója zsarolja Kijevet.
Szerinte Szijjártó Péter szándékosan manipulálja a magyar közvéleményt e kérdésben, s gyakorlatilag hazugsággal vádolta meg őt.
Azt állította, hogy a magyar fél olyanokat kér az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amit a Velencei Bizottság ajánlása nem is tartalmaz. Hrinevics arról beszélt, hogy az Európai Tanács testülete nem arra szólította fel Kijevet, hogy törölje el a 7. cikket, csupán az átmeneti időszak meghosszabbítására tett javaslatot, amit ők meg is fogadnak, húzta alá.
Arszen Avakov belügyminiszter még az oktatási miniszter asszonynál is hevesebb támadást intézett Szijjártó ellen. Egyenesen pimasznak és megengedhetetlennek nevezte a magyar külügyminiszter nyilatkozatát és azt, hogy blokkolni merte az Ukrajna–NATO munkabizottsági értekezlet megtartását. Avakov szerint ilyen hangnemben senki nem beszélhet Ukrajnával, s ennek következményei kell legyenek.
Volodimir Grojszman kormányfő kissé diplomatikusabban fogalmazott, de ő is határozottan kiállt az oktatási törvény végrehajtása mellett. Mint mondta, ugyan figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek jogait, de
„az ukrán nyelv és az ukrán kultúra mindennél előrébb való”.
A kormányülésen szó volt arról is, hogy a kárpátaljai magyarságszerveztek elutasították a Kijevvel való párbeszédet. Mint az ismert, február 14-én a szaktárcába várták a kárpátaljai magyar vezetőket.
