Kitoloncoltak Ukrajnából két orosz televíziós tudósítót
Kitoloncolták Ukrajnából a propagandatelevíziónak minősített orosz állami Egyes, és a Rosszija televízió két kiküldött tudósítóját, akik a hatóságok szerint azért érkeztek Kijevbe, hogy lejárató anyagokat készítsenek a nácizmus fölött aratott második világháborús győzelem alkalmából tartandó május 9-i megemlékezésekről – hozta nyilvánosságra szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálata.
A szűkszavú közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál ismertetett – Valentyina Szolovjovát Oroszországba, Olga Jurjevát Kazahsztánba toloncolták vissza. Mindkét tévésnek három évre megtiltották a beutazást Ukrajnába.
Az SZBU közlése szerint operatív dokumentumok bizonyítják, hogy
az orosz „propagandisták” kimondottan azzal a céllal küldték a két tudósítót Ukrajnába, hogy az általuk készített videofelvételeket majd Ukrajna lejáratására használják fel a nemzetközi közösség előtt, valamint arra, hogy „dezinformációkat terjesszenek a lakosság körében”.
A biztonsági szolgálat nyilvánosságra hozta azt a videofelvételt, amelyen munkatársuk tájékoztatja a két tudósítót a kitoloncolásukról és a kiutasításukról hozott határozatról.
A döntés indoklásában az SZBU hivatkozott továbbá arra, hogy az ukrán elnök 2017. május 15-i rendeletében büntetőintézkedések alá vonta egyéb más orosz vállalatok mellett az orosz Egyes és a Rosszija tévécsatornákat. Ez azt jelenti, hogy ezen intézmények ukrajnai tevékenységére vonatkozóan korlátozó intézkedések vannak érvényben.
Ukrajnában az elmúlt években már két napon, azaz május 8-án és 9-én is tartanak második világháborús évfordulós megemlékezéseket. A kommunista múlttal való szakítás jegyében az ukrán parlament 2015-ben fogadott el jogszabályt, amelynek megfelelően május 8-a – amelyet addig Ukrajnában nem ünnepeltek – a második világháborús áldozatok emléknapja, 9-e pedig a nácizmus fölött aratott győzelem ünnepe lett, erre változtatva a korábbi szovjet „Nagy Honvédő Háború” elnevezést.
Európa csaknem minden országában május 8-án emlékeznek meg a második világháború végének napjáról, a szovjet utódállamok többségében viszont május 9-én ünneplik a győzelem napját. Ez azét alakult így, mert a Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentum 1945. május 8-a éjszakáján, közép-európai idő szerint 23.01-kor lépett életbe, ekkor viszont az időeltolódás miatt Moszkvában már május 9-ét írták.
Idén az elmúlt évekhez hasonlóan nem tartottak győzelem napi katonai parádét Kijevben, helyette történelmi zászlókat vonultattak fel a belvárosban. Moszkva-barát szervezetek megrendezték viszont most is szokásos saját menetüket szovjet veteránok portréival. Az UNIAN jelentése szerint mintegy másfél ezren vettek részt rajta, az eseményt körülbelül kétezer rendőr biztosította. A menetet nemzeti érzelmű aktivisták is követték. Kisebb összetűzéseken és egyéb rendbontásokon kívül eddig komolyabb incidensről nem érkezett hír.
A belügyminisztérium közleménye szerint országszerte helyi idő szerint 11 óráig hét személyt vettek őrizetbe a hatóságok, mindegyiküket tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt. Az ukrán jogszabályok egyaránt tiltják náci és szovjet jelképek használatát, továbbá a Moszkva-barát krími, illetve kelet-ukrajnai szeparatizmus hívei által jelképükké választott orosz cári György-szalag viselését.
