Magyarország ismét keresztbe tett Ukrajnának

Egy hete a magyar kormány sorozatban harmadszor élt vétójogával, ami miatt Ukrajna továbbra sem tudott tárgyalni a NATO-csatlakozásról. A kormány álláspontja egyelőre szilárd. A tárgyalásokat az ukrán oktatási törvény, illetve a kettős állampolgárság szankcionálásáról tervezett jogszabály miatt akadályozza.

Az ukrán oktatási törvény a vitás téma. Eszerint a 12 évnél idősebb iskolások csak ukránul tanulhatnak. A kárpátaljai magyar pedagógusszövetség hiába szeretett volna a minisztériummal egyeztetni – elutasították. Most egy iskolavezetővel juttatná el javaslataikat a döntéshozóknak.

Az eszközeinket kihasználva megkértük az igazgatóhelyettes asszonyt, hogy a véleményünket újra foglalja össze, hivatkozva a korábban benyújtott néhány száz dokumentumra és adja át a miniszter asszonynak és arra kérjük, hogy most már konstruktív szakmai tárgyalást is végezzen, mert eddig ezt csak politikai síkon kezeli

– mondta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó.

A magyar kormány képviselője szerint Budapest kompromisszumkész – amit jeleztek is az ukránoknak. Elfogadnák, ha Kijev törlés helyett legalább 2023-ig elhalasztaná az oktatási törvény bevezetését – amelynek hatálya alól az egyházi és magániskolákat kivenné.

Szijjártó Péter külügyminiszter úr jelezte;

amennyiben kompromisszumos megoldás lehetséges, és ez bekövetkezik, tehát jogi garanciákról van szó, nem pedig puszta ígéretekről, amivel tele van a padlás az elmúlt egy esztendőben, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a kapcsolatok rendezhetőek legyenek. (…) Én azt gondolom, hogy komoly országok részéről az ilyen elhangzott jelzések komoly ígéretnek vehetők

– jelentette ki Grezsa István, a Miniszterelnökség kárpátaljai kormányzati kommunikációért felelős kormánybiztosa.

A kijevi parlament május 22-én tárgyal a magyar ajánlatról.

Grojszman: megteremtjük a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul