Szijjártó: külpolitikánk egyedüli vezérelve a magyar érdek
A jövőben is a magyar érdek lesz az ország külpolitikájának egyetlen vezérelve – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt hétfőn kinevezése előtti meghallgatásán, a parlament külügyi bizottságában.
Magyarország külpolitikáját nem mások fogják írni, azt kizárólag a magyar érdekek fogják meghatározni – hangoztatta a politikus, a feladatok közé sorolva az ország szuverenitásának, biztonságának és a magyar identitásnak a megvédését.
Kiemelte azt is, hogy szeretnék kivenni a részüket a keresztény kultúra megőrzéséért folytatott küzdelemből.
A miniszteri posztot eddig is betöltő politikus jelezte: a magyar versenyképesség dinamikus javulását ezután is folyamatosan alá akarják támasztani külgazdasági eszközökkel.
Hangsúlyozta, hogy a célok elérése a jövőben sem lesz konfliktusmentes, de minden olyan konfliktust vállalni fognak, ami mindehhez szükséges. A zsinórmérték az, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – fogalmazott Szijjártó Péter, közölve: egyetlen Magyarország elleni támadást sem fognak figyelmen kívül és szó nélkül hagyni.
A miniszterjelölt beszélt a migrációról, jelezve: Magyarország határozottan fel fog lépni az ellen, hogy az Európai Unió magáévá tegye az afrikai álláspontot, ahogyan küzdeni fog az ellen is, hogy alapvető emberi jogként állítsák be a határsértéseket. Azt is mondta, hogy Magyarország fenntartja szerepvállalását a nemzetközi terrorellenes küzdelemben.
Az EU-ra kitérve azt ígérte, harcolni fognak az ellen a „hazug beállítás” ellen, amely szerint az EU-tól érkező forrás valamilyen könyöradomány, „nyugati barátaink jófejsége” lenne. Az EU-s források Magyarországnak szerződések alapján járnak – tette világossá, megjegyezve, hogy a Magyarországra beérkező uniós pénzek 70 százaléka különböző csatornákon keresztül nyugati-európai vállalatokhoz jut vissza.
Vállalta továbbá, hogy a visegrádi együttműködés ezután is a külpolitika fókuszában marad, szerinte a V4-csoport továbbra is az EU-n belüli legszorosabb és leghatékonyabb szövetség.
A magyar diplomácia a jövőben sem mond le a határon túli magyar közösségek megvédéséről – tette hozzá.
Szijjártó Péter eddigi miniszteri munkájáról beszámolva kifejtette: 91 országban tett látogatást, és 174 külügyminiszterrel tárgyalt.
Szavai szerint a külpolitika soha nem volt még annyira a belpolitika része, mint az elmúlt években, és a következő évek világpolitikai-világgazdasági folyamatai sem lesznek kevésbé intenzívek, mint az utóbbi időszakban.
A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt a külügyminisztérium szervezeti változásairól érdeklődött, és a hozzászóló ellenzéki képviselőkkel együtt üdvözölte az Információs Hivatal visszakerülését a külügyi tárcához. Németh Zsolt emellett kérdezett a magyar-amerikai kapcsolatokról, valamint a marosvásárhelyi oktatás helyzetéről.
A jobbikos Gyöngyösi Márton egyebek mellett azt vetette fel kérdésként, hogy a magyar diplomácia csak a választásig tartotta-e fontosnak a kárpátaljai magyarok melletti kiállást.
Az ülésen tanácskozási joggal részt vevő LMP-s Ungár Péter többek között a déli nyitásról kérdezett, felvetve, hogy ha az valóban sikeres volt, miért zártak be kereskedőházakat.
A kérdésekre adott válaszaiban Szijjártó Péter elmondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) portfóliója kiegészül például az Információs Hivatallal és a nemzetközi energiatárgyalásokkal. Az Információs Hivatal KKM-hez kerülését úgy kommentálta, hogy ezzel a magyar gazdasági és politikai érdekérvényesítés lehetőségei új eszközt kapnak, szerinte ugyanis evidens, hogy a hivatalnak a politikai mellett lesz gazdasági funkciója is.
A magyar-ukrán viszonyról szólva a politikus emlékeztetett, hogy tavaly őszig Magyarország volt az ukrán euroatlanti integráció leghatározottabb támogatója, akkor azonban az ukrán parlament elfogadta a magyar kisebbségnek hátrányos oktatásitörvény-módosítást. Ezzel kapcsolatban megerősítette:
a NATO és Ukrajna közötti találkozóra vonatkozó vétót a magyar kormány mindaddig fenntartja, amíg nem kap jogi garanciákat arra nézve, hogy nem sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai.
Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatáról Szijjártó Péter azt mondta: a helyzet jobb lett a republikánus adminisztrációval, a minőségi változás lehetősége azonban akkor jött el, amikor az európai kapcsolatok fejlesztésének területére új államtitkárt neveztek ki, akinek közelgő magyarországi látogatása napirenden van.
A marosvásárhelyi oktatás ügyében úgy látja, van esély arra, hogy a katolikus líceumban ősszel elkezdődjön az oktatás.
Végül a déli nyitás ügyében Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy állami segítség nélkül nem sikerült volna elérni a magyar export növekedését az érintett országokba.
A beszámoló után a külügyi bizottság 7 kormánypárti igen vokssal, 2 ellenzéki szavazat ellenében támogatta Szijjártó Péter miniszteri kinevezését.
