Az ukrán hadseregben szolgáló, a kelet-ukrajnai válságövezetet is megjárt magyar és roma nemzetiségű katonákat faggatott az ötös csatorna riportere a rivnei lőtéren. Az egyik magyar, ukránnak vallotta magát.
A riport első megszólalója a beregszászi Farkas György. A roma nemzetiségű férfi hallhatóan töri az ukránt, ennek ellenére ukránnak nevezte magát. Kijelentését arra alapozta, hogy Ukrajnában született. Elmondta, hogy azért szerződött hivatásos katonának, mert látta, hogy, az ország bajban van és segíteni akart megvédeni Ukrajnát. Három éve harcol a kelet-ukrajnai fronton, többek között a donecki reptérért folyó harcokban is részt vett. Kiemelte, hogy Kárpátalján több nemzetiség is békében és egyetértésben él egymás mellett.
„Alig lehet olyan embert találni, aki beszél ukránul”
– ezt már Úr Sándor mondta, szülőfalujáról. Hogy melyik településről van szó, az nem derül ki, annyi viszont igen, hogy háza mindössze párszáz méterre van az államhatártól. Ő az egyetlen a településről, aki Kelet-Ukrajnában harcolt. Ennek ellenére soha nem vágyott külföldre, sőt a korábban építőmunkásként dolgozó férfi ukránnak nevezte magát. A három év alatt megfordult Sirokino, sahta Butovka és Horlivka közelében, ő az egyetlen a településről, aki Kelet-Ukrajnában harcolt.
Magyar Róbert Ungvárról vonult be hivatásosnak. Aknavetősként Doneck és Horlivka közelében teljesített szolgálatot. Állítása szerint saját elhatározásból jelentkezett katonának, az motiválta, hogy mások is harcolnak. Szerinte Kárpátalján nincs olyan, hogy ultrán-magyar ellentétről nincs értelme beszélni, ez egy kitaláció. Az egységében számos nemzetiségű katona harcol.
Végezetül megszólal Olekszandr Palamarcsuk, a munkácsi 128. hegyivadász dandár egységparancsnoka, aki megerősítette, hogy vannak magyarok, románok és azeriek a zászlóaljban, akik megbízhatóak és példamutatóak, Ukrajna patriótáinak nevezte őket
Az összeállítás végén az is kiderült, hogy az egységet hamarosan ismét a frontra vezénylik.
