Sarcország


Továbbra sem javulnak az ukrán államháztartás számai. Az állami kincstár nyilvánosságra hozta az első nyolc havi pénzügyi mérleg adatait, amiből az derült ki, hogy a büdzsé mínusza már megközelítette a 600 millió eurót.

És mindeközben az ország vezetői folyton azt papolják, egyre jobban mennek a dolgok, nőnek a bérek, az emberek jobban élnek.

Ők biztosan, na de a nagy többség…

Félévnél még félmilliárd euró alatt volt az ukrán költségvetés hiánya. A kijevi államkincstárnál ezt a vártnál erősebb hrivnya-árfolyammal magyarázták, ami azóta számottevően gyengült – jelenleg egy euró már meghaladja a 32 hrivnyát, a dollár a 28-at, de a forint is visszament lassan a százas határra –, de az államháztartás szénája mit sem javult, sőt…

Miután a túl erős hrivnyára most már nem hivatkozhatnak, mert korábban volt aki ezzel magyarázkodott, ezért az államkincstárnál az idén is félresikerült privatizációt okolják a vártnál rosszabb pénzügyi mutatók miatt.

A büdzsében tervezett 4,6 milliárd hrivnya helyett eddig csak 50 millió hrivnya folyt be az állami vagyon értékesítéséből.

Már harmadik éve egy helyben toporog a magánosítás, pedig külön törvényt is elfogadtak e célból, ahol különválasztották a kisebb és a nagyobb vállalatok privatizációjának menetét, de mindhiába. Szakértők magyarázata szerint az ukrán oligarchák szándéka húzódik meg a háttérben, akik nem szeretnék, ha a még megmaradt állami vagyon külföldi kézbe vándorolna, ezért szándékosan hátráltatják a folyamatot.

A nagy mínusz másik oka, hogy jóval kevesebb hitelhez jutott az ország, mint azt a költségvetés megalkotói remélték. A büdzsében rögzített 150 milliárd hrivnya helyett csak 94 milliárdot sikerült a piacokról felvenni. Ami némileg korrigált a büdzsén, az a vállalkozásokra kivetett nyereségadó, ami a tervezett 43 milliárd helyett 54 milliárdot hozott a konyhára.

Rosszul alakulnak az adóbevételek is. A fiskális hatóság 5 milliárd hrivnyával kevesebb adót és járulékot szedett be a prognosztizáltnál. Az adósok listáján szerepel a jegybank is. Mostanáig 11 milliárd hrivnya nyereséget kellett volna átutalnia a költségvetésbe, éves szinten pedig 38 milliárdot. Bár már szeptembert írunk, de a nemzeti bank még egy kopijkával sem segítette a büdzsé alakulását, hívta fel rá a figyelmet Tetyana Szljoz. Az államkincstár elnöke beszélt egy megdöbbentő jelenségről is. Éspedig az állampolgároknak az állammal szembeni követeléséről.

Ezek enyhítésére a büdzsében 144 millió hrivnya áll rendelkezésre, csakhogy eddig már 3 milliárd hrivnyára, azaz közel 100 millió euróra rúg a bíróságok által kimondott állampolgári követelésekből adódó tartozás.

Az ítélőtáblákon 154 ezer ilyen követelés szerepel. Sokan az európai bírósághoz fordulnak, ott 10 ezer ukrán állampolgár panasza van iktatva.

És itt érdemes megállni egy pillanatra. Hogy mi is van? Az ukrán hazafiak tömegesen perelik az államot? Igen, ez így igaz… 154 ezer ukrán honpolgárnak van anyagi természetű követelése az állammal szemben. Ez azért megdöbbentő. És az is, hogy sokan egészen Strasbourgig mennek igazuk érdekében.

Sok kérdés merül fel ezek után az emberekben… Milyen ország az, ahol több tízezren harcban állnak igazuk érvényesítéséért az állammal. És milyen állam az, amely milliárdokkal rövidíti meg saját lakosait? Amelyik arra készteti őket, hogy tömegesen menjenek külföldre. Sőt, legújabban már az a terv, hogy az ukrán büdzsébe adózzanak kinti jövedelmük után, s aki vendégmunkásnak állt, attól elveszik a téli szubvencióját.

Önök szerint hol van még egy ilyen sarcország?!…

N.I.

Az ukrán külügyminiszter elismerte, hogy nem bántak jól a kárpátaljai magyar közösséggel

Ukrajna éveken át semmit vagy szinte semmit nem tett a magyar közösségért Kárpátalján, és ugyanez elmondható a többi nemzetiségi kisebbségről is – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Kijevben hetedik alkalommal megnyílt Euroatlanti fórum ülésén. Az ukrán diplomácia vezetője