Kijev Budapestre hárít

A csütörtöki események újabb sötét fejezetként vonulnak be az ukrán–magyar kapcsolatok históriakönyvébe. Előbb a külügyminisztérium – Pavlo Klimkin tárcavezető fenyegető ígéretét betartva – kiutasította az országból az egyik beregszászi magyar konzult, majd pár órára rá az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a kisebbségi nyelveket a templomokba és a háztartásokba visszaszorítani kívánó új nyelvtörvényt.

A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, ami például lehetővé tette, hogy az egy tömbben élő kisebbségek nyelve regionális státussal bírjon az adott régióban. A magyar diplomácia és kárpátaljai magyar politikusok egybecsengő véleménye szerint a sietség vélhetően azzal magyarázható, hogy a jelenlegi kijevi irányvonal jól láthatóan a nemzeti érzelmű szavazók megnyerésével szeretné átmenteni a hatalmát a jövő évi választások során.

Budapesten Moszkva kottájából játszanak, fogalmazta meg véleményét az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

Olekszandr Turcsinov (képünkön) – akinek a nevéhez fűződik a kelet-ukrajnai véres háborúhoz vezető terrorellenes hadművelet 2014-es meghirdetése – szerint a Kijev euro­integrációs ­törekvéseit megbénító magyar külpolitika kifejezetten kedvez Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának.

Az oktatási törvény kifogásolt nyelvhasználati részét csak kifogásnak tartja, és úgy látja, provokatív és populista hozzáállásával Magyarország csak külpolitikai jelentőségét szeretné növelni. Szerinte a magyar politikusok legutóbbi megnyilvánulásai teljes mértékben szimmetrikusak az orosz politikai és katonai vezetés tetteivel és nyilatkozataival.

Igor Tiskevics, az Ukrán Jövő Intézetének külpolitikai szakembere átírná az ukrán–magyar alapszerződés azon részét, ami a kisebbségi nyelvhasználatról szól, és amivel már Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is érvelt. Az 1991-es keltezésű dokumentumban a magyar kisebbség számára szabad nyelvhasználatot rögzítettek úgy a vallásgyakorlásban, mint az oktatásban is. Tiskevics szerint ez utóbbi jogot csupán az egyházi iskolák esetében kellett volna garantálni.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a beregszászi magyar konzul nemkívánatos személlyé nyilvánítása tovább élezi a Magyarország és Ukrajna közötti feszült viszonyt. Brenzovics László a köztévének nyilatkozva azt mondta: ez a lépés beleillik a jelenleg is folyamatban lévő magyarellenes propaganda-hadjáratba. Megjegyezte, hogy Ukrajnában az állampolgárság ügye nem rendezett. Furcsának nevezte, hogy nemcsak Magyarország, hanem számos más ország adott ki állampolgárságot ukrán állampolgároknak, „de ezekről a propagandagépezet nem szól”.

Egyébiránt a válaszlépésként kiutasított ukrán konzul a külügyminisztérium ungvári irodájában kap állást, jelentette be Pavlo Klimkin. Azt pedig már helyi nacionalista körök közölték, hogy jövő szombaton, október 13-án az ukrán nemzeti egység jegyében hazafias felvonulást tartanak a kárpátaljai megyeszékhelyen. A legfrissebb fejlemények közé tartozik még az is, hogy a parlament törvénybe foglalta, ezentúl a hadsereg és a rendőrség berkeiben kötelezően a Dicsőség Ukrajnának! üdvözlés lesz az új köszönési forma.