Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a kárpátaljai főiskolát
„Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak” – mondta legutóbbi interjújában Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora.
A Népszava azon kérdésére, miszerint milyennek látja most a magyarok és ukránok együttélését Kárpátalján, a felsőoktatási intézmény vezetője elmondta, hogy a különböző internetes oldalak kommentjei alapján úgy véli, az őshonos kárpátaljaiak, magyarok és ukránok egyaránt tisztán látják a helyzetet, ezen a szinten zavartalan az együttélés.
A magyarellenes provokációval kapcsolatban Orosz Ildikó elmondta, hogy a határon a hatóságok egy lista alapján kiemelik a sorokból a járási és megyei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, akiket aztán esetenként többórás átvizsgálásnak vetnek alá, és autójukat is szétszedik.
Kihívják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képviselőt is, majd jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatot. A vizsgálat céljáról nem tájékoztatnak, követelésre sem állítanak ki jegyzőkönyvet. A vizsgálatok lassítják mások átkelését is, természetesen feszültséget váltanak ki a várakozó magyarok és nem magyarok között, így ez felér egy bújtatott feszültségkeltéssel”
– fogalmazott a rektor, aki bírálta az ukrán hatóságokat, akik a magyarellenes cselekedetekkel kapcsolatban eddig egyetlen esetben sem találták meg a megrendelőket, nem vonták őket felelősségre.
Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak. Három teljes körű vizsgálatunk volt 5-6 évente, a legutóbbi a 2013–2014-es tanévben. A nyugodt munka érdekében, a provokációk elkerülése végett kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát és a beléptetést – részletezte.
A rektor kifejtette, elvárná Kijevtől, hogy biztosítsák alkotmányos jogaikat, és személyes, valamint kulturális, oktatási értékeinek a védelmét az Ukrajna által is aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződéseknek megfelelően. A magyar kormány által most felvetett kisebbségvédelmi egyezmény ötletével kapcsolatban a Orosz Ildikó elmondta, hogy bár a tartalmát részletesen nem ismeri, az kilendítheti a helyzetet a holtpontról.
Egyébként nem is lenne szükség újabb egyezményre, ha Kijev betartaná az 1992-ben kötött magyar–ukrán és több más vonatkozó nemzetközi egyezményt, de mint látjuk, Európában nincs mechanizmus a szerződések érvényesítésére”
– közölte a rektor.
Kép: Németh András Péter
