Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ukrán katonák hollétéről és egészségi állapotáról kérdezte Oroszországot

A november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében megtámadott három kisebb ukrán hadihajó legénységének hollétéről és egészségi állapotáról érdeklődő levelet küldött Moszkvának az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken.

Az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkére hivatkozva, valamint

Ukrajna kérésére annak megválaszolására szólította fel Oroszországot, hogy fogva tartja-e a hadihajók 24 fős legénységét, és ha igen, milyen alapon és hol?

Az emberi jogi bíróság végezetül arra szólította fel Moszkvát, hogy az érintett és érdekelt felekkel osszon meg minden vonatkozó dokumentumot.

A tájékoztatás szerint Ukrajna annak tolmácsolását kérte, hogy az elfoglalt hadihajók legénységét az 1949-es harmadik genfi egyezménynek megfelelően hadifoglyokként kezeljék, és késedelem nélkül járuljanak hozzá hazaküldésükhöz.

A feltett kérdésekre az Emberi Jogok Európai Bírósága december 3-ig várja Moszkva válaszát – tették hozzá.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.