Lavrov: kilátástalan a kezdeményezés, hogy az EBESZ megfigyelőket küldjön az Azovi-tengerre

Kilátástalan Heiko Maas német külügyminiszternek az a kezdeményezése, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziója kiterjessze tevékenységét az Azovi-tengerre is – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője pénteki milánói sajtótájékoztatóján.

„Semmilyen megfigyelőkre, semmilyen közvetítőkre nincs szükség sem az Azovi-tengeren, sem a Kercsi-szorosban”

– mondta Lavrov, aki az EBESZ külügyminisztereinek tanácskozásán vett részt az észak-olaszországi nagyvárosban.

Az orosz tárcavezető hangsúlyozta, hogy az EBESZ-misszió konkrét mandátuma Ukrajna szárazföldi területeire terjed ki. Úgy vélekedett: a Kercsi-szorossal kapcsolatban mindössze annyi a követelmény, hogy az áthaladásánál tartsák be a biztonsági előírásokat, és tartsák tiszteletben az Oroszországi Föderáció területi épségét.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy a Kercsi-szoros közelében történt tengeri incidens során őrizetbe vett 24 ukrán tengerész és kémelhárító sorsáról csakis azt követően indulhatnak tárgyalások, hogy Oroszországban lezárul az ellenük határsértés címén indított bírósági eljárás. Elmondta, hogy a Moszkvában fogva tartott érintetteket felkereste Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, és az ukrán fél számára is biztosított konzuli hozzáférés.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az Egyesült Államok mexikói határán célzott lövések leadására feljogosító tűzparancs van érvényben, Oroszország nem ezt a módját választotta a fellépésnek.

A kercsi incidens során az orosz parti őrség több órányi konfrontáció után tüzet nyitott az ukrán hajókra. Három ukrán tengerész megsebesült, de – mint arra az orosz fél felhívta a figyelmet – sérüléseik szilánkoktól, nem pedig közvetlen lőfegyver-találattól származtak.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

A hadiállapot és a kercsi incidens összes hírét itt olvashatja el!