Putyin két hőerőművet avatott fel a Krímben a félsziget elcsatolásának 5. évfordulóján

Két hőerőművet avatott fel a Krímben félsziget Ukrajnától történt elcsatolásának évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin Szevasztopolban rendelte el egy helyen és egy Szimferopolban működő erőmű csúcsra járatását.

“Ma újabb fontos lépést tettünk a Krím félsziget és az Oroszországi Föderáció egész déli része energiabiztonságának megteremtésében, a régió gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztésében”

– hangoztatta az elnök.
Hozzátette, hogy a Kraszondári területen üzembe helyezik a Port alállomást, amely fontos szerepet tölt majd be a tamanyi kikötő és a krími híd energiaellátásában.

Kijelentette, hogy az összesen 940 MW szevasztopoli Baklavszaja és a szimferopoli Tavricseszkaja hőerőmű annyi energiát termel, mint amennyit Ukrajna az orosz annektálása – a moszkvai hivatalos szóhasználat szerint a Krím és Oroszország “újraegyesítése” – előtt szállított a félszigetre és kielégíti a helyi igények 90 százalékát. Emlékeztetett rá, hogy 2014 előtt a Krímben csak 160 MW áramot termeltek

Az elmúlt fél évtized során Oroszország komoly összegeket fordított a Krím integrálására, egyebek között az orosz szárazföldről a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, 19 kilométeres híd, valamint a krími tatár nacionalisták által felrobbantott villanyvezetéket pótló “energiahíd” négy ágának lefektetésére.

A két újonnan csúcsra járatott hőerőmű körül egyébként korábban nemzetközi botrány robbant ki, mert a bennük üzembe helyezett turbinákat gyártó Siemens azt állította, hogy a berendezések a tudta nélkül és az uniós szankciók megkerülésével kerültek a félszigetre. Moszkva valótlannak minősítette a vádakat, amelyek tárgyalását az orosz bíróságok megtagadták.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilapban hétfőn megjelent írásában azt állította, hogy jogilag érvénytelenek a Moszkva ellen a Krím bekebelezése miatt bevezetett nyugati szankciók. A politikus szerint a félsziget “örökre” Oroszország “elidegeníthetetlen” részévé vált.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz elnöki apparátusban sosem mérlegelték azt a Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsó ázának elnöke által múlt héten felvetett javaslatot, amelynek értelmében Kijevnek kártérítést kellene fizetnie a negyedszázados ukrán fennhatóság idején a félsziget gazdaságának okozott károkért.

Noha a Krím megszerzése miatt érzett eufória rég eloszlott már Oroszországban, VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 88 százaléka továbbra is pozitívan viszonyul a Krím és Oroszország “újraegyesítéséhez” és csak 8 százalék ítéli meg negatívan azt. A megkérdezettek 70 százaléka nem vett észre változást saját és családja életében a félsziget megváltozott hovatartozása miatt, de 18 százalék pozitív, 9 százalék pedig negatív változást élt meg.

A VCIOM csütörtökön azt közölte, hogy a Krím lakosainak 93 százaléka egészében véve továbbra is pozitívan értékeli a félsziget Oroszországhoz való csatlakozását és 89 százalék most is erre szavazna. Egyaránt 3-3 százalék azoknak az aránya, akik negatívan értékelik a fordulatot, vagy akik azt szeretnék, hogy a Krím Ukrajna kötelékében legyen autonóm köztársaság.
A főleg a Kreml megrendelésére dolgozó orosz Közvélemény Alap (FOM) a hónap során korábban azt közölte, hogy elcsatolás az oroszok 39 százaléka hozott több jót mint rosszat. Az ekként válaszolók aránya 2014-ben még 67 százalék volt.

A Krímet a 2014-ben az orosz fegyveres erők biztosítása mellett megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogszerűségét és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja szerint a félsziget hovatartozásának kérdése “örökre lezárt ügy”.

Forrás:

MTI