Csomortányi István EMNP-elnököt beengedték Kárpátaljára az ukrán hatóságok

Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel ellentétben Csomortányi István EMNP-elnököt beengedte Kárpátaljára az ukrán határőrség, így a politikus részt vehetett és felszólalhatott a KMKSZ ungvári közgyűlésén – írja a Krónika.ro.

Mint ismert, az ugyancsak a KMKSZ ülésére tartó Kelemen Hunorral szombaton hajnalban, a Záhony–Csap-határátkelőn közölték az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. Az RMDSZ elnöke elmondta: azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, hétfőn pedig panasszal fordul a bukaresti ukrán nagykövetséghez, és magyarázatot kér a történtekre.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vasárnapi közleménye szerint az alakulat élére márciusban megválasztott Csomortányi István első külhoni látogatásaként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 30. jubileumi közgyűlésén vett részt Ungváron. Az ünnepi ülésen elmondott beszédében a néppárt elnöke hangsúlyozta: a folyamatosan változó európai politikai helyzetben még inkább felértékelődnek a szolidaritáson alapuló együttműködések, Erdély magyarsága pedig mindig is természetes szövetségeseinek és nemzettestvéreinek tekintette a kárpátaljai magyarokat.

„Az elmúlt száz év szétszakítottságában a határon túli magyarság fontos feladatot vállalt magára: egy identitásválsággal küzdő Európában őrizte a magyarság kulturális és történelmi örökségét, hitünket és hagyományainkat. Az elszántságnak, jól láthatóan, meglett az eredménye: minden viszontagság ellenére is sikerült megőriznünk értékeinket, s ez minden bizonnyal pozitív hatással van az anyaországra is, ahol közel egymillió honfitársunknak van erdélyi vagy kárpátaljai felmenője”

– jelentette ki a KMKSZ-ülésen a nagyváradi politikus. Csomortányi István szerint büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországnak ma nemzeti kormánya van, mely képes megvívni azt a harcot az európai fórumokon, melytől a teljes kontinens jövője függhet. Az EMNP elnöke hozzátette: zajlik a magyarság határok feletti békés újraegyesítése, s a magyar–magyar együttműködésnek megvannak a mára jól működő intézményesült formái. Úgy vélekedett: a „keleti végeken” élő magyarok félszavakból is megértik egymást, tudják, mit jelent a határátkelés okozta félelem, a letűnt kommunista örökség kísértete, iskolahálózatuk fenyegetettsége, vagy épp nyelv- és jelképhasználati jogainak folyamatos csorbítása.

„Közösek megpróbáltatásaink, miként közös a kárpátaljai és az erdélyi magyarellenesség logikája is. Egyetlen oka annak, hogy erdélyiekként némileg jobb helyzetben vagyunk kárpátaljai testvéreinkhez képes, nem más, mint az a nagyhatalmi érdek, melynek jelenleg célja Románia stabilitása – szemben Ukrajnával, ahol épp a zavarkeltésre és destabilizációra törekednek”

– vélekedett Csomortányi István. Szerinte a romániai magyarság mindennapi biztonságérzete bármelyik pillanatban megsemmisülhet, s az itteni közösség tagjai is kerülhetnek – kárpátaljai testvéreikhez hasonlóan – kiszolgáltatott, veszélyes helyzetbe.

„Ez is arra emlékeztet bennünket, hogy megmaradásunk egyik záloga a folytonos és kölcsönös szolidaritás, valamint a szoros, testvéri kapcsolattartás. Így, egyként, egymásra támaszkodva és a jövőben bízva kell vállalkozzunk a munkára, melyhez segítséget elsősorban az anyaországtól kaphatunk” – jelentette ki Ungváron a pártelnök.

Forrás: