Az ukrán parlament elfogadta a durva nyelvtörvényt

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a sokat vitatott nyelvtörvényt, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Megkérdezett szakértők szerint, azért siettet elfogadni az ukrán parlament a brutális nyelvtörvényt, hogy a még hivatalban lévő elnök, azaz Porosenko alá tudja írni.

Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.

• A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
• A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.
• A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.
• A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.
• A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

A szavazás előtt bemutattak egy filmet, melyben írók, költők, társadalmi aktivisták, tudósok, színészek, egyházi személyiségek agitáltak a törvény elfogadása mellett. Az ülésteremben jelen volt Filaret pátriárka, az egyesült ukrán pravoszláv egyház feje, Viktor Juscsenko volt elnök.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a parlament előtti téren összegyűlt tömeg hangosan éltette a döntést.

A törvény hivatalos közzététele után két hónappal lép életbe – tudatta a KISZó.

A kárpátaljai képviselők így szavaztak a törvényről:

Horvat Robert: IGEN
Valerij Luncsenko: IGEN
Ivan Kruljko: IGEN
Brenzovics László: NEM VOLT JELEN
Pavlo Baloga: NEM VOLT JELEN
Vaszil Petyovka: NEM VOLT JELEN
Ivan Baloga: TARTÓZKODOTT
Viktor Baloga: TARTÓZKODOTT
Mihajlo Lanyo: NEM SZAVAZOTT
Nesztor Sufrics: NEM

Részletesen a most elfogadott nyelvtörvényről itt írtunk:

Már a héten napirendre kerülhet az ukrán nyelvtörvény

Újabb a kárpátaljai magyarságot is súlyosan érintő törvény születhet Kijevben. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, amely jóval nagyobb jogokat adott elsősorban az egy tömbben élő kisebbségeknek – írja a Magyar Idők.

SZÓLJON HOZZÁ ÖN IS: