Nacionalista ukrán püspök állampolgárságát vonta Vissza Áder János

A korábban parlamenti képviselőként is dolgozó Viktor Begy Kárpátalján közismert volt magyarellenes kirohanásairól, valamiért mégis kapott magyar állampolgári státuszt – írja a Népszava.

Visszavonta Begy Viktor magyar állampolgárságát Áder János köztársasági elnök, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kezdeményezésére – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A hasonló visszahívások rendszeresnek számítanak jogsértés esetén, a szankcionált Begy azonban nem hétköznapi személy.

Ő ugyanis eredeti nevén Viktor Vasziljevics Begy, az ukrán autkefál orthodox egyház egyik püspöke, aki Kárpátalján évtizedek óta ismert magyarellenes megnyilvánulásairól.

Az egyetemalapítással is próbálkozó Begyről egy ukrán lap, a Pershij.ua írta meg, hogy a harcos nacionalista püspök 2019-ben magyar állampolgárságot igényelt, de ezt még áprilisban elvesztette. Begy az ügy kapcsán állította, hogy maga mondott le állampolgárságáról, és erről értesítette a magyar államfőt is.

Az ügy kapcsán több kérdés is felmerül, ezek közül a legfontosabb, hogy Viktor Begy egyáltalán miért vette fel a magyar állampolgárságot – és pontosan milyen fosztották meg aztán tőle.

Az Áder döntéséről szóló közlöny ugyanis az állampolgárságról szóló törvény 9. paragrafusát említi magyarázatként, mi szerint

„magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.”

Az tehát nyitva marad, hogy Begy hamis adatokat közölt, vagy tényeket hallgatott el, és ha utóbbi történt, miről „felejtett” el beszámolni. Szintén nem mellékes, hogy az ukrán nacionalista püspök mikor igényelte és meddig birtokolta a magyar állampolgárságot – és hogy a neki megítélt státusz jelenthetett-e nemzetbiztonsági kockázatot.

A técsői születésű Viktor Vasziljevics Begy ügyvédként kezdte pályáját, életrajzát pedig külön Wikipedia-szócikk is ismerteti. Bár karrierjét kommunistaként nyitotta, ez nem akadályozta meg abban, hogy az 1990-es évek elején az ukrán nacionalista Népi Mozgalom (RUH) egyik alapítója legyen; a szervezet parlamenti küldöttje is volt, majd a Reformok és Rend Párt parlamenti képviselőjeként jutott be az ukrán törvényhozásba.

Főszerkesztőként irányította szélsőséges nézeteknek is teret adó Ezüst Föld (Szribna Zemlya) hetilapot. A Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének cikke szerint Begy már 1992-ben megakadályozta egy képviselőtársával, hogy az ukrán parlament döntsön a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott területek jogállásáról,
leghírhedtebb akciója azonban mégis az volt, amikor több ukrajnai nacionalista értelmiségivel együtt tiltakoztak a Verecke-emlékmű felállítása ellen, mondván, az ukrán sebeket tép fel, és Kárpát-Ukrajna 1939-es magyar megszállására emlékeztet.

Begy legutóbb tavaly augusztusban hallatta hangját, amikor a karpataljalap.net szerint „az Ukrán Függetlenség XX. Századi Harcosai Kárpátaljai Megyei Szervezetének” elnökeként azért tiltakozott egy petícióban, mert az ungvári magyar konzulátus előtt álló kőtömbök egyikét magyar nemzeti színekre festették (igaz, a másikat ukrán színekkel dekorálták ki).

A politikai és egyházi körökben is forgolódó közéleti személyiség – saját leírása szerint a Kárpát egyházmegye püspöke – nem mellesleg két akadémiát is vezettt, de mindkettőt felszámolták, egyiket a világi, másikat az egyházi hatóságok.