Közzétették a nyelvtörvény teljes szövegét

Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a megjelent nyelvtörvényt elemezte ki a Magyar Hírlap kérésére.

Az első fejezetben például az ukrán nem csak államnyelvként van megjelölve, hanem emellett „a népek közötti érintkezés nyelveként” is – ez utóbbi a szovjet gyakorlatból lett átemelve, ott viszont az orosz nem volt államnyelv – mutatott rá a szakértő. Itt is szerepel egyébként, hogy az őslakosok és a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a vonatkozó törvény szabályozza, de ilyen törvény jelenleg nincs, csak az ígéretek.

Ami ennél komolyabb, hogy a hivatalos iratokban és szövegekben az ukrán helyesírás szándékos megsértése büntetést von maga után, egy másik pont ugyancsak tiltja az ukrán nyelv „vulgarizálását” – ennek kapcsán Fedinec megjegyezte, valószínűleg a kevert orosz-ukrán keveréknyelvre gondolt, ugyanakkor nehéz lesz elhatárolni, mikor szándékos és nem szándékos a helyesírás vagy a megfelelő kiejtés – és így a törvény – megsértése. Ez szemben áll az ukrán nyelv dialektusainak népszerűsítését előíró másik ponttal – ekként ismeri el a törvény a ruszint is, amely népet egyébként kisebbségként Kijev sosem volt hajlandó elismerni.

A második fejezet kiköti: minden állampolgárnak „kötelessége” tudni ukránul;

az állampolgárság megszerzésének feltétele is ez, kivételt csak az jelent, aki például fegyverrel védi Ukrajnát, de ő is csak egy év haladékot kap annak megtanulására.

Ráadásul a harmadik fejezet egyes tisztségeket már nem csak a nyelvtudáshoz, hanem egyenesen ukrán nyelvvizsga-bizonyítványhoz köt. A negyedik fejezet foglalkozik az egyetlen kiemelt területtel, a Krímmel, a krími tatárokkal, akiknek megengedi, hogy a hivatalos dokumentumok krími tatár nyelven legyenek kiadva – Fedinec rámutatott, hogy ők nem csak hogy nincsenek jelenleg de facto Ukrajna fennhatósága alatt, de ráadásul orosz anyanyelvűek.

Kivételt képeznek a külföldi intézmények, akikkel lehet külföldi nyelven is levelezni, a bírósági meghallgatáson ugyancsak figyelembe lehet venni más nyelvet is, s a nemzetközi szerződéseknek is lehet nem ukrán verziója. Ugyanakkor – szól az ötödik fejezet – senki nem kötelezhető arra, hogy az ukrántól eltérő nyelvet használjon munka során, kivéve, ha az ügyfél külföldi vagy hontalan – mint Fedinec megjegyezte, így egy egyszerű bolti vásárlás során is könnyű lesz törvényt sérteni. A fejezet 21. cikke emellett megerősíti az oktatási törvény ukránosító előírásait.

Sőt:

a nem ukrán eredetű neveket még az útlevelekben sem lehet eredeti formájukban használni, még ha egyes esetekben, megengedi a latin betűs átírást is a törvény: azt az ukrán, államilag megállapított standardokból kell átírni.

S még néhány érdekesség:

• az összes bemutatott, nem ukrán nyelvű film 90 százalékát szinkronizálni kell vagy feliratozni;
• a könyvek esetében legalább 50%-ban ukránnak kell lennie a kiadó termékeinek, vagy a bolt kínálatának;
• sajtótermék vagy csak ukránul jelenhet meg, vagy ha ezzel párhuzamosan más nyelven is meg akarják jelentetni (például egy beregszászi magyar újságot), akkor legalább ugyanennyi példányban ukránul is ki kell adni; 
• a weboldalaknál az ukrán nyelvnek kell lennie az alapértelmezettnek.
• A rendezvényeknél is kemények a rendelkezések: bármilyen nem ukrán nyelvű rendezvényen biztosítani kell a szinkrontolmácsolást.

A reklámoknál engedélyezi a törvény az idegen szavak vagy latin betűs kifejezések használatát, s a kereskedelmi márkákra sem vonatkozik – így egyelőre a Coca-Colának nem kell elkészíteni a cirill betűs verzióját. A közlekedési táblák is ukránul, cirill betűkkel lesznek kiírva. A tudományos életet is szabályozza a törvény, mondván „a tudomány, a kultúra a nyelve az ukrán”, így a külföldön megjelent tudományos publikációk kivonatolt fordítását is elrendelheti az ukrán tudományos szakbizottság.

A legérdekesebb a sportrendezvényekre vonatkozó fejezet – emelte ki Fedinec – ahol ugyancsak előírt nyelv az ukrán.

A közönség mostantól csak ukránul méltathatja például a bíró nőági felmenőit?

A hetedik-nyolcadik fejezet egyébként rendelkezik egy nemzeti bizottság alakításáról és egy nyelvi ombudsman kijelöléséről – azaz a nyelvőrség felállításáról. S mindezek tetejére, hogy tétje is legyen a dolognak:

az államnyelv nyilvános megsértése a törvény szerint börtönnel is büntethető.