Zelenszkij átvilágíttatna minden, Porosenko elnöksége alatt kinevezett és választott tisztségviselőt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamenthez, amelyben kezdeményezi az átvilágításról, azaz a hatalom megtisztításáról szóló 2014-es törvény kiterjesztését elődjére, Petro Porosenko volt elnökre, a 2014 és 2019 közötti elnöksége idején hivatalban lévő kormánytagokra és parlamenti képviselőkre, továbbá az említett időszak gyakorlatilag minden kinevezett és választott állami tisztségviselőjére.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál értelmezése szerint Zelenszkij célja az lehet, hogy megtisztítsa az államigazgatást a Porosenko idejében kinevezett minden tisztségviselőtől. A hírportál ugyanakkor rámutatott, hogy a javaslatot minden bizonnyal már csak a július 21-ei parlamenti választás után létrejövő új törvényhozás fogja napirendre tűzni.

Lényeges változás, hogy a Zelenszkij féle javaslat – a 2014-es törvénytől eltérően – a jogszabály hatályát kiterjesztené a választott képviselőkre is.

Az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint az előterjesztés szövege alapján Zelenszkij az átvilágítási törvény hatálya alá akar vonni Porosenkótól kezdve a falusi vezetőkig mindenkit, aki 2014 és 2019 között hivatalban volt, és nem távozott a posztjáról saját kérésére.

A jogszabály hatálya alá eső személyek között a javaslat felsorolja mások mellett

a kormány tagjait, a főügyészt, a bírói testületek vezetőit, a jegybank elnökét, a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők irányítóit, az adó- és vámhivatali tisztségviselőket, valamint az Ukroboronprom állami hadiipari vállalat vezetőit.

Ezen túlmenően választott tisztségviselőket is, a parlamenti képviselőkön kívül megyei és települési tanácstagokat is.

Az indoklás szerint az átvilágítás nem pusztán a lakosságnak az állami intézményekbe vetett bizalmának növelése érdekében szükséges, de egyben nemzetbiztonsági kérdés is Ukrajnában.

„Annak érdekében, hogy a továbbiakban ne lehessen visszaélni a hatalommal, és elkerülhető legyen a törvénytelen vagyonosodás, a törvényjavaslat kiterjeszti azoknak a hivatali személyeknek a körét, akikre kiterjednek a hatalom megtisztítására irányuló intézkedések, továbbá pontosítja néhány kritériumát a megtisztítás végrehajtásának”

– idézett az előterjesztésből az Ukrajinszka Pravda.

Az indítvány módosításokat javasol nemcsak az átvilágításról szóló törvényben, hanem az elnök-, a parlamenti, valamint a helyi választásokat szabályozó, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben is.

A 2014 októberében, Porosenko elnökségének első évében életbe léptetett és ma is hatályos törvény eredetileg az előző oroszbarát elnök, Viktor Janukovics hivatali ideje alatt tisztséget betöltőkre vonatkozott, és tartalmaz egy felsorolást, amelyben megtiltja az ez idő alatt bizonyos posztokat betöltők kinevezését 2024-ig kinevezzék az államapparátusnak a jogszabályban meghatározott vezetői pozícióiba. A pénteken beterjesztett új javaslat ennek a törvények a hatályát hivatott kiterjeszteni.

Nem világos még, hogy kit milyen következményekkel fenyeget a kiterjesztett átvilágítás.

Zelenszkij előterjesztését Andrij Bohdan, az elnöki hivatal vezetője írta alá.

Bohdan is a 2014-es átvilágítási törvény hatálya alá esett, mert Janukovics miniszterelnöke, Mikola Azarov kormányában töltött be több tisztséget, így 2024 októberéig ő sem tölthetne be posztot, azaz Zelenszkij a törvényt megsértve nevezte ki őt az elnöki hivatal élére – írta az lb.ua hírportál, amely szerint Zelenszkij éppen Bohdan miatt keresztelte át nemrég az elnöki adminisztrációt elnöki hivatallá.

Emellett Olekszandr Daniljuk, akit Zelenszkij nevezett ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának, Porosenko alatt pénzügyminiszter volt, és nem önszántából távozott, hanem a miniszterelnök javaslatára menesztette őt a parlament.

Több hírportál értelmezése szerint a javaslat azzal a következménnyel járhat, hogy

a törvény hatálya alá eső személyek a jövőben nem vehetnek majd részt az elnök- és parlamenti választásokon.

Porosenko a maga részéről Zelenszkij előterjesztését az oroszbarát politikai erők revanskísérletének menősítette, aminek szerinte az a célja, hogy

Ukrajna államirányításában „helyet csináljanak a Kreml bábjainak”.