Hatályba lépett a sokat vitatott ukrán nyelvtörvény

Hatályba lépett kedden a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy miden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény értelmében a jogszabály rendelkezéseinek zöme a kihirdetésétől számított két hónap elteltével, azaz július 16-tól lépett hatályba, viszont az a norma, amely nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, csak két év múlva – fűzte hozzá az UNIAN ukrán hírügynökség. A gordonua.com hírportál kiemelték még, hogy

a nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2 és fél év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványok esetében pedig öt év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

A Jobbik áprilisban “felháborítónak és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek” nevezte a nyelvtörvényt, és leszögezték:

“Mindaddig, amíg Kijev nem vonja vissza a kárpátaljai magyarság mindennapi életét súlyosan korlátozó jogszabályokat, indokoltnak látják Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának blokkolását.”

A jogtipró törvényt határozottan elítélte a magyar kormány is.

Az ukrán nyelvtörvényről itt olvashat részletesen:

Közzétették a nyelvtörvény teljes szövegét

Az első fejezetben például az ukrán nem csak államnyelvként van megjelölve, hanem emellett „a népek közötti érintkezés nyelveként” is – ez utóbbi a szovjet gyakorlatból lett átemelve, ott viszont az orosz nem volt államnyelv – mutatott rá a szakértő.

Forrás:

MTI