Továbbra is zavaros az orosz–ukrán viszony

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megválasztásával megváltozni látszanak a dolgok az orosz–ukrán viszonyban. Zelenszkij tavasz óta már háromszor egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Donyec-medencei konfliktus rendezése ügyében, szeptember 7-én pedig megtörtént az első fogolycsere, mindkét fél 35 embert engedett el.

A kapcsolatok rendezésében a következő lépés az úgynevezett normandiai négyek tanácskozása lenne, amelynek még nincs konkrét időpontja, de a rendezésben érdekelt országok, Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország nyitott a találkozóra.

Kijev mindenképpen folytatni kívánja a fogolycseréről a tárgyalásokat azután is, hogy Oroszország és Ukrajna végrehajtotta a köztük 2014 óta tartó konfliktus legnagyobb fogolycseréjét a közelmúltban. Továbbá Kijev célja, hogy Oroszország minden ukrán politikai bebörtönzöttet szabadon engedjen, s hogy a két ország „mindenkit mindenkire” elv alapján hajtsa végre az újabb fogolycserét.

Zelenszkij szorgalmazza, hogy a csapatszétválasztásról egyértelmű határidőket határozzanak meg. Ami pedig a szakadár területeken rendezendő helyi választásokat illeti, úgyszintén egyértelmű határidők megállapítását szorgalmazza. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a választásokig Oroszországnak minden csapatát ki kell vonnia a Donyec-medencéből.

Moszkva nem ismeri el, hogy csapataik lennének Ukrajnában

A helyzetet bonyolítja, hogy Oroszország hivatalosan nem ismeri el, hogy lennének Ukrajnában csapatai. Ha valamilyen csoda folytán sikerülne tető alá hozni a kelet-ukrajnai békefolyamatot, még mindig ott a Krím félsziget státusza. A nemzetközi közösség többsége az Oroszország elleni szankciókat mindaddig érvényben akarja tartani, amíg a területet

vissza nem szolgáltatja Ukrajnának.

Várható volt, hogy Zelenszkij lép az ügyben, hiszen választási kampányában ígéreteket tett az embereknek, akik meg is választották Ukrajna új elnökének – fogalmazott Kun Miklós történész, Oroszország-szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Az ukrán lakosság többsége azt várja, hogy béke legyen, és az összecsapások ne követeljenek több halálos áldozatot. Elvárás részükről, hogy a Petro Porosenko volt ukrán elnök idejében felmerült korrupciónak is lennének következményei – sorolta Kun Miklós. Hozzátette, ez utóbbi ügyében is történt előrelépés, hiszen Porosenko több gyárában és vállalatánál is házkutatást tartottak.

Kun Miklós szerint a eddigi intézkedések, mint például a fogolycsere is, inkább kezdeti lépéseknek nevezhetők. Jelenleg arról van szó, hogy Moszkva és Kijev is azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, egyikőjükön sem múlik a béke megteremtése.

Ezeket az oda-vissza folyamatokat azonban már egyfajta teherként éli meg Franciaország és Németország is, mint a normandiai négyek tagjai, mert mindkét országnak megvannak a maga gondjai. A történész szerint már egyik fél sem tudja pontosan, hol is tart az orosz–ukrán viszony, hiszen egyre

zűrzavarosabb a helyzet.

Oroszország számára a jelenlegi helyzet ugyanakkor kedvező, mert kisebb áldozatok árán, de megakadályozhatja Ukrajna törekvését a NATO-tagságra és felvételét az Európai Unióba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 13-án Kijevben az évente megrendezett Jaltai Európai Stratégián azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak fenn kell tartaniuk az Oroszországgal szembeni szankciókat egészen addig, amíg helyre nem áll a béke Ukrajnában. Azt javasolta, hogy fogják fel egyfajta adóként a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket.

Forrás:

MTI/Híradó