Beismerte az amerikai nagykövet, hogy megzsarolták az ukránokat

Gordon D. Sondland, az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete kedden kibővítette Ukrajnával kapcsolatos tanúvallomását, amelyet a Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felmentési eljárását (impeachment) előkészítő vizsgálat során tett a törvényhozóknak, s újabb meghallgatásán immár elismerte szerepvállalását az ukránokkal folytatott egyeztetésekben.

Sondland újabb meghallgatásának leiratát még kedden nyilvánosságra hozta a képviselőház három bizottsága.

A meghallgatás négyoldalas dokumentumából kiderül: a nagykövet ezúttal elismerte szerepét az ukránokkal folytatott egyeztetésekben, amit szeptemberben még tagadott. Elismerte azt a – korábban szintén tagadott – tényt is, hogy egy magas rangú ukrán tisztségviselővel közölte: az ország nagy valószínűséggel nem kapja meg a katonai segélyt az amerikai kormányzattól, amennyiben nyilvánosan nem kötelezi el magát a Trump elnök személyes ügyvédje, Rudy Giuliani által kért vizsgálatok megindítása mellett.

A Giuliani által követelt vizsgálatok a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeit lettek volna hivatottak feltárni. Ezt Donald Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel még júliusban folytatott telefonbeszélgetésében vetette fel.
A meghallgatás leirata arról tanúskodik: Sondland nagykövet sokkal több információt közölt a törvényhozókkal, mint a szeptemberi, mintegy 10 órán keresztül tartó első meghallgatásán.

Sondland akkor azt mondta: William B. Taylor Ukrajnában szolgálatot teljesítő amerikai diplomatával közölte, hogy Trump egyértelműen kinyilvánította, nem kér semmiféle ellentételezést Kijevtől a katonai segélyért cserében. Mostani azonban az EU-nagykövet már úgy fogalmazott: nem volt őszinte Taylorral, mert valójában tudta, hogy a katonai segélyért cserében Ukrajnától a Biden ügyében tartandó vizsgálatok megindítását várják.

Bővítette mondandóját Gordon D. Sondland az Andrej Yermakkal, az ukrán elnök tanácsadójával tartott varsói megbeszéléseivel kapcsolatban is. „Elmondtam neki, hogy addig nem folyósítjuk a katonai segélyt, amíg nem kerül sor arra a korrupció elleni harcról szóló nyilvános bejelentésre, amelyről akkor már hosszú hetek óta egyeztettünk” – idézte fel Sondland.
Közlése szerint a lengyel fővárosban a második világháború kitörésének évfordulós megemlékezésén részt vevő Mike Pence alelnök megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a katonai segély esetleges felfüggesztésének ügyét.
Újabb meghallgatásán Sondland úgy fogalmazott: a kongresszus által megszavazott 391 millió dolláros katonai segély esetleges visszatartása „nem helyes”, de hozzátette: nem tudja, hogy „ki, mikor és miért is függesztette fel e segély folyósítását”.

A képviselőházi bizottságok kedden nyilvánosságra hozták Kurt Volker volt ukrajnai különmegbízott korábbi meghallgatásának leiratát is.

Meghallgatásán Volker elmondta: számára már az első naptól nyilvánvaló volt Giuliani megbízatásának lényege. „Giulianit Biden és Biden alelnök fia érdekelte” – fogalmazott a volt különmegbízott. Állítása szerint egy adott pillanatban felhívta Giuliani figyelmét arra: nem biztos, hogy hitelt kellene adnia Jurij Lucenko volt ukrán főügyész szavainak. Lucenko volt az a főügyész, akit Petro Porosenko volt ukrán elnök Joe Biden ösztökélésére elmozdított, mert vizsgálni akarta a Burisma gázcég ügyeit. A Burismánál volt igazgatósági tag Biden fia, Hunter Biden.

Volker mindazonáltal megerősítette: hozzá semmiféle kérés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt Bidenék ukrajnai üzleti ügyeinek kivizsgálásához akarták volna kötni.