Az ukrán kormánypárt kiemelt részleget akar az újságírók elleni bűnügyeknek a főügyészségen

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) ukrán kormánypárt kezdeményezi, hogy külön részleget hozzanak létre a főügyészségen, amely csak az újságírók ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekkel foglakozik – közölte Olekszandr Tkacsenko, a párt képviselője, a humanitárius és tájékoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke szerdán azon a törvényhozási meghallgatáson, amelyen az újságírók elleni támadásokról volt szó.

Felszólalásában a képviselő elmondta, hogy képviselőtársaival már felvetették egy ilyen részleg létrehozásának a szükségességét Ruszlan Rjabosapka főügyésznek. Hozzátette, hogy a belügyminisztériumban is szeretnék, ha külön nyomozócsoportok foglalkoznának az újságírók elleni támadások kivizsgálásával. Reményét fejezte ki, hogy mindez előmozdítja majd a bűnügyek felderítését.
Rátért viszont felszólalásában arra, hogy – mint fogalmazott -, az újságírók biztonságának kérdése mellett ott van az “érem másik oldala”: az újságírók és a média felelőssége. Szavai szerint az utóbbi időben megszokottakká váltak az álhírek, a szándékos félretájékoztatás, a gyűlöletbeszéd és az “ellenség agressziójának megnyilvánulása” a sajtóban és a médiában.

Ez egy érzékeny kérdés, és már a vitára bocsátása is közelíti a szólásszabadság megsértésének határát, de akkor is valakinek viselnie kell a felelősséget, különösen, ha arról van szó, hogy valaki “az ellenség kezére játszik” – jegyezte meg, utalva a Krím elcsatolása és a Donyec-medencei válság miatti ukrán-orosz konfliktusra.

Emlékeztetett: létrejött a parlamentben egy vizsgálóbizottság annak kiderítésére, hogy egyes tévécsatornáknak kik a valódi tulajdonosai. Ugyanez a bizottság tervezi áttekinteni a felelősségre vonás kérdését is azoknak, akik “az ellenséggel összejátszanak” – tette hozzá.

Szavai szerint Ukrajnában a tömegtájékoztatási eszközök többsége veszteséges, ami felveti annak gyanúját, hogy politikai nyomást gyakorolnak az ott dolgozó újságírókra. Ezért javasolta, hogy vessenek ki szankciókat azokra a tömegtájékoztatási eszközökre, amelyek legalább három éven át folyamatosan veszteségesen működnek.
Rámutatott, hogy sok helyen gyakorlat az újságíróknak “borítékban” kifizetni a bérüket, ami után nem fizetnek adót. Ennek megszüntetésére az általa vezetett bizottság az év végéig új törvényjavaslatot készül benyújtani a parlamentnek.

Nesztor Sufrics, az Ellenzéki Paltform -Életért frakció képviselője felszólalásában arra hívta el a figyelmet, hogy Ukrajnában 1991-ben történt függetlenné válása óta több mint 60 újságírót esett gyilkosság áldozatává. Szavai szerint az újságírók elleni támadások 90 százaléka büntetlenül marad, és csak minden 12-ik ügy jut el a bíróságokig.

Okszana Romanyuk, az ukrán Média Intézet igazgatójának adatai szerint az év eleje óta 208 újságírót ért valamilyen sérelem szakmai tevékenysége miatt.

A beszámolókban elhangzott, hogy csak októberben gyakorlatilag minden ötödik napon alkalmaztak erőszakot újságírókkal szemben, továbbá az, hogy az Újságírók Nemzetközi Szövetsége Ukrajnát azon öt ország közé sorolta, amelyekben az újságírók munkája nagymértékben veszélyeztetett. A szervezet adatai alapján 1995 óta 16 újságírót öltek meg az országban, köztük 7 külföldit.

Forrás:

MTI