Szijjártó borúlátó a kárpátaljai magyarok helyzetét illetően

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén számos Kárpátalját érintő kérdésre válaszolt, melyet a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzetpolitikai Kabinet vezetője, Bencsik János intézett hozzá. Fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami visszautasítandó – közölte a külügyminiszter.

Az éves meghallgatáson az egyik sarkalatos kérdés, az a NATO-Ukrajna közeledésének blokkolása a magyar fél részéről volt. Bencsik János, jobbikos képviselő kiemelte, hogy

a vétót mindaddig fenn kell tartani, ameddig kézzel fogható megoldás nem lesz a kárpátaljai magyarok kérdését illetően.

Az ellenzéki párt álláspontját a külügyminiszter megköszönte.

Határátkelés

Következő fontos kérdés, melyről az ellenzéki politikus kérdezte a Szijjártót, az az ukrán-magyar határon tapasztalható, sokszor embertelen várakozási idők. Erre a kérdésre külügyminiszter elmondta, hogy a belügyminisztériumban kidolgozás alatt van egy újszerű informatika rendszer, mely jelentősen megnövelné a EU-n kívülről érkezők beléptetését. Az újítás hamarosan a kormány elé kerül és döntenek annak bevezetéséről. Ezzel kapcsolatban  Szijjártó elmondta, hogy ukrán részről nincs hajlandóság újabb határátkelők nyitására. A külügyminiszter szerint, 1,5-2 kilométerenként szükség lenne határátkelőre, ahogyan ez bevett gyakorlat Nyugat-Európában.

Választások

A KMKSZ-UMDSZ választási összefogásáról Szijjártó Péter leszögezte, nem Budapestről akarják irányítani a kárpátaljai magyarokat, de minden olyan kezdeményezést támogatnak, ami által erősödhet a magyar érdekképviselet Kárpátalján. A javában zajló decentralizációval kapcsolatban elmondta, fontos lenne a Beregszász központú járás létrehozása, de ebben az ukránok semennyire sem partnerek. Hozzátette, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, Fernand de Varennes is dolgozik az ügyön, folyamatosan napirenden van a kérdés.

Petőfi-program

A külügy első vezetője sajnálatosnak tartja, hogy a Petőfi ösztöndíjasokat az ukrán titkosszolgálat nemkívánatos személyeknek nyilvánította,

ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahívja őket Kárpátaljáról.

Hozzátette, erre azért volt szükség, mert a fiatalok biztonsága is veszélybe kerülhetett volna. Az üggyel kapcsolatban hamarosan találkozik a kijevi magyar nagykövet az oktatási miniszterrel.

Az Egán Ede alapítványról szólva, elmondta,  folyamatosan vegzálják az ukrán hatóságok a nyerteseket, kihallgatásra hívják be őket Kárpátalja szerte. 

Kárpátalja nemrégiben kinevezett kormányzójával, Ihor Bondarenkóval kapcsolatban elmondta, úgy látja elődjével ellentétben – aki egyértelműen magyarbarát volt – teljesen más irányvonalat képvisel. Felidézte, hogy Hennagyij Moszkal számos kérdésben azonnal Magyarországhoz fordult segítségért.

Oktatási törvény

A magyar külügyminiszter szerint fontos, hogy a törvénybe belekerüljön a Velencei Bizottság ajánlása, mely szerint a magániskolákban és nem állami fenntartású intézményekben anyanyelven lehessen tanulni. Decemberben a Velencei Bizottság újabb ajánlásokat tesz közzé – tette hozzá Szijjártó. Szerinte ideje lenne az ukrán illetékeseknek érdemi konzultációkat folytatni a kárpátaljai magyarokkal ezzel kapcsolatban. 

 

Szijjártó Péter, úgy látja, az ukránok “torz módon” revizionizmusnak állítanak be olyan lépéseket, amelyek kizárólag a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség helyzetének javítására irányulnak.

“Nagy reményekkel vagyunk” az új ukrán vezetést illetően, de egyelőre a pozitív nyilatkozatokon túl nincs előrelépés”

– mondta.

Hozzáfűzte: Magyarország mindazonáltal jó kapcsolatokra törekszik Ukrajnával.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, itt az ideje a felső szintű ukrán-magyar párbeszédnek! Magyarország készen áll arra, hogy Ukrajnával “új lapot nyissunk” a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott Németh Zsolt. Rámutatott: ennek keretei között komoly szerep juthat a törvényhozásoknak, így a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának is, amely szintén kész arra, hogy kivegye a részét a kétoldalú kapcsolattartásból – írja az MTI.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt: Magyarország erős Ukrajnában érdekelt, illetve abban, hogy Ukrajna stabilitása és biztonsága helyreálljon.