Potápi: a kárpátaljai magyarok nem vándorolnak el, csupán dolgozni járnak külföldre

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tegnapi ülésén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója számolt be az elmúlt időszak eredményeiről. Mint azt néhány napja megírtuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanezen bizottság meghallgatásán elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban borúlátó.

Az ülésen Potápi Árpád János kiemelte, hogy terveik szerint 2020 az erős magyar közösségek éve lesz. A Nemzetpolitikai Államtitkárság hosszú távú célja egyébként az, hogy a 21. században büszkeség és előny legyen magyarnak lenni bárhol a Kárpát-medencében. Az államtitkár beszámolójában az összes határon túli területről beszélt, természetesen Kárpátaljáról is.

A BGA Zrt. vezérigazgatója beszámolt a számtalan pályázati lehetőségről és azok eredményeiről, illetve mindenkit biztosított arról, hogy jövőre is folytatódnak a támogatások, többek között a kárpátaljai szociális támogatások is. Ezzel kapcsolatban Bencsik János, a bizottság egyik jobbikos tagja elismerte a sikereket, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyílt pályázatokon sokkal nagyobb forrásra lenne igény ugyanis így a pályázatok fele, kétharmada veszít. Hozzátette, szerinte az egyedi elbírálású pályázati pénzekből kellene átcsoportosítani ide. Ez ugyanis növelhetné az átláthatóságot,

hisz nem a háttérben dőlne az el, hogy kik kapnak több százmillió forintos támogatásokat.

Szerinte a nyílt pályázatokon mindenkinek azonos esélyekkel kellene indulnia.

Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője több kérdést is intézett Potápi felé. Többek között kérdezte a 2020-ban megrendezendő nemzeti összetartozás éve előkészületeiről. Mint ismert, eredetileg a Jobbik javasolt egy Trianon-emlékévet, amit a kormánypártok lesöpörtek és helyette a nemzeti összetartozás évét fogadták el. Erről azonban semmilyen részlet nem ismert. Amikor pedig idén tavasszal a jobbikos Bencsik János a 2020-as költségvetésben külön sort szeretett volna létrehozni a 2020-as emlékévnek, hogy világos pénzügyi kerete legyen a program-sorozatnak, a kormánypártok azt is leszavazták. A mostani helyzetről Potápi közölte, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság foglalkozik a nemzeti összetartozás évével, jelenleg várják a diaszpórából és a külhoni magyarságtól érkező ötleteket, de alapvetően nem az emlékezésre, hanem a sikerekre akarnak koncentrálni 2020-ban.

Kárpátalja tekintetében az államtitkár elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság száma nem csökkent, becslésük szerint még mindig 130 000 körül mozog.

Hozzátette, a kárpátaljai magyarok jellemzően nem vándorolnak el, csupán dolgozni járnak külföldre.

Kárpátalja kapcsán kiemelte, hogy

az ide juttatott támogatásoknak óriási a jelentőségük, hiszen számtalan oktatási, egészségügyi, kulturális vagy éppen művészeti intézményt a magyar kormány tart fenn.

Potápi nem tudott részleteket közölni a kijevi magyar nagykövet és az ukrán oktatási miniszterrel folytatott tárgyalásáról (erről Szijjártó beszélt korábbi meghallgatásán, hogy november 18-án kerül majd rá sor). De megerősítette, hogy

az ukrán-magyar helyzetet szerinte csak a legmagasabb szinten fogják tudni elmozdítani a jelenlegi holtpontról.

Bencsik János ellenzéki politikus szerette volna megkérdezni az államtitkártól, hogy a csalással állampolgársághoz jutott személyek ellen milyen fellépést terveznek. Az államtitkár válaszában elmondta az 1,1 millió állampolgársághoz jutott személy között elenyésző a csalók száma, egyébként is folyamatosan fény derül ezekre és azokat megbüntetik. Mint ismert, a bűnszervezetek nyíltan árulják a magyar állampolgárságot.

Szóba került a magyar köztévé (M4) által közvetített sportműsorok kérdése is, amit a Jobbik már évek óta napirenden tart, többször kérte a kormánytól is és az MTVA vezérigazgatójától is, hogy a határon túli magyar területen élők is nézhessék azokat. Ezzel kapcsolatban Potápi elmondta, folynak ez ügyben a tárgyalások elsősorban a kábelszolgáltatókkal, apró sikerek vannak, de átütő eredmény még nincs.

Tilki Attila a Fidesz-KDNP politikusa elmondta, fontos a határon túli területeken található hadisírok gondozás, amihez a jövőben is rendelkezésre állnak anyagi források.

A meghallgatáson az államtitkár még számtalan kérdést érintett a többi határon túli régiót (Erdélyt, Délvidéket, Felvidéket) illetően.

 

Forrás:

KárpátHír, Fotó: Potapi/FB