Az ungvári születésű Olekszandr Havros, publicista, irodalmár a radiosvoboda.org portálon megjelent terjedelmes írásában becsmérli a kárpátaljai magyarokat, akiket Trianon fóbiával és revansizmussal vádol.
Havros szerint a magyarokkal nem lehet kompromisszumot kötni, ők a mindent vagy semmit elv szerint gondolkodnak. Így aztán naivság volt abban bízni, hogy megelégszenek az új középiskolai oktatási törvényben irányukba tett engedményekkel.
A magyarok még mindig Trianon okozta sebeiket nyalogatják, és ma is gyakran hangoztatják a „nem, nem soha!” jelszavukat.
A magyarok senkire nincsenek tekintettel, számukra csak a nemzeti érdekeik fontosak, állítja a szerző. Ezt igazolja az EU-val szembeni torzsalkodásuk is. És mert nincs reményük arra, hogy visszaszerezzék elvesztett területeik nagy részét, az orosz agressziót nyögi, s a miatt meggyengült Ukrajna részévé vált Kárpátaljára fenik a fogukat.
Igaz, állítja Havros, hogy Budapestnek nincsenek területi követelései Ukrajnával szemben, ám a helyzet folyamatos feszültségén munkálkodik, hogy nyomást gyakorolhasson a régióra, az egykori megyéire, ahol a magyarok részaránya alig tíz százalék.
| Ilyen feszültségkeltő próbálkozás volt január 6-án a Homok község falunév-táblájának a megrongálása. És bár a rendőrök elfogták a bűnözőket, az UMDSZ mégis nyomban magyarok elleni akcióról cikkezett. |
Számukra annak bizonygatása volt fontos, hogy megint a magyarokat bántják Kárpátalján. A kárpátaljai magyar és a magyarországi média előszeretettel nyúl pánikkeltő módszerekhez, hangoztatja Havros.
Szerinte az sem igaz, hogy visszaszorul a magyar anyanyelvű oktatás.
Ennek mond ellent a tény, hogy az új tanévben olyan helyeken indultak magyar osztályok, ahol eddig soha nem voltak, a magyarul tanuló elsősük száma pedig 15-el nőtt. Szerinte a magyar média mindezzel nem dicsekszik.
Ukrajnában a magyarokhoz hasonló lélekszámú román és bolgár kisebbség él,ám ezek nem próbálnak oly szemtelenül beavatkozni Ukrajna belpolitikájába, mint a magyarok. S bár Ukrajna mindent elkövet, hogy a magyar kisebbség komfortosan érezze magát, még az emeltszintű érettségikben is engedményeket tettek számukra, az nem változtat a magyarok hozzáállásán. Sőt! Folyamatosan zsarolják Ukrajnát a NATO-hoz való közeledés akadályozásával. Havros szerint ez is jelzi, Magyarország milyen „jó barátja” Ukrajnának.
A kárpátaljai magyaroknak semmi nem jött be szándékaikból 219 folyamán. A magyar jelöltek egyike sem jutott be a parlamentbe, a helyhatósági választásokon sem a szimpatizánsaik nyertek. Ráadásul még nagy pártfogójukat, Hennagyij Moszkalt is lapátra tették. A beregszászi főiskola körül állandóak a botrányok, a magyar alapítványokkal folyamatosan bajuk van a bűnüldöző szerveknek. És az a reményük is zátonyra futott, hogy az új ukrán vezetés visszavonja az elődök döntését. A kárpátaljai magyarok egyetlen reménye most Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójában van.
Azt hiszik naivan, hogy a tapasztalt magyar kormányfő megváltoztatja az ukrán elnök álláspontját.
Havros szerint erősen kétséges, hogy a Putyinnál jóval gyengébb Orbánnak sikerülhet rábírni Zelenszkijt az ukrán nemzeti érdekek feladására. Ez nem következhet be, mert a magyarok nem állnának meg itt. Náluk még mindig él a „Nem,nem,soha!” vélekedik Olekszandr Havros.
