Szijjártó: Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kisebbségi jogokról

A NATO-Ukrajna tanácsülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén.

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte:

amikor erről a kérdésről beszélnek, a világpolitikában gyakran úgy állítják be Magyarországot, mintha ez egy oroszbarát politika lenne, ami „nevetséges”.

Érthető, hogy több ezer kilométerre innen, „egy óceánnal odébb”, más gondolati perspektívában, 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de nekünk sokkal fontosabb ez a közösség, mint bármely geopolitikai megközelítés – fogalmazott.

Szijjártó Péter közölte: március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. „Mi erre készen állunk”, erre a találkozóra is ésszerű, józan észen alapuló javaslatokkal készülünk” – tette hozzá.

A külügyminiszter kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos országok tekintetében az a reláció, ahol a legtöbb kihívás érte az országot. Magyarország természetesen Ukrajna mellett áll, amikor a területi integritásáról és szuverenitásáról van szó, de nem szabad elhallgatni, hogy a Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség jogait sok esetben megsértették ukrán törvényhozási döntésekkel, olyan törvényeket léptettek életbe, amelyek sértik a magyar nemzeti közösség jogait – emlékeztetett. Hozzáfűzte: nemcsak a magyar közösségi jogairól van szó, hanem általában a kisebbségi jogokról.

Elmondta:

Ukrajna célja, hogy minden ukrán állampolgár jól beszélje az államnyelvet, Magyarország célja pedig az, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megkapják a saját anyanyelvükhöz kapcsolódó jogokat.

E két cél nem kibékíthetetlen egymással – mutatott rá.

Felidézte: Ukrajnában a magyar oktatásban részesülők heti hét órában tanulnak ukrán nyelvet, ami – ha megfelelő színvonalon történik – elég ahhoz, hogy jól megtanulják a nyelvet, mégsem beszélik jól. Ennek oka, hogy az ukrán mint államnyelv oktatása nem megfelelő színvonalú, ezért emelni kell az ukrán nyelv oktatásának színvonalát, aminek költségeit Magyarország kész állni – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter közölte: komplex javaslatot tettek Ukrajnának, amely kitér egy 50 millió euró kötöttsegély-hitel keretében a kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekre, új határátkelőhelyekre, a gyorsforgalmi kapcsolatok javítására, valamint mezőgazdasági együttműködésre is.

A frakciók reagálása

Barcza Attila (Fidesz) megköszönte, hogy a kormány kiáll a magyarok jogainak védelme érdekében nemzetközi színtéren is. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarország betartja, Ukrajna nem tartja be a magyar-ukrán alapszerződést, amely garantálja a kisebbségi jogokat. Hozzátette: a nyelvtörvény, az oktatási és egyéb magyarokat sújtó intézkedések miatt Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját. Ennek támogatásához mindenképpen változásra van szükség – hangoztatta.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) közölte, frakciója is elítéli az ukrán nyelvtörvényt és támogatja azt is, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti csatlakozását. De nem biztos, hogy ez beválik – mondta, azt tudakolva, hogy a kormány megvizsgált-e más diplomáciai lehetőségeket, például a lengyelekkel közös fellépést.
Brenner Koloman (Jobbik) is frakciója támogatásáról biztosította a kormány Ukrajnával kapcsolatos, a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgáló lépéseit. Azt kérte, az ukrán külügyminiszter magyarországi tárgyalásain az ellenzék is vehessen részt.
Mesterházy Attila (MSZP) elmondta, az MSZP-frakció is támogat minden konstruktív megoldást, amely a magyar kisebbség helyzetén javíthat. A politikus – aki a NATO parlamenti közgyűlés elnöke is – felhívta a figyelmet arra, hogy a szomszédos állam euroatlanti csatlakozásának blokkolása komoly károkat okoz magyar kormánynak és Magyarországnak, eredményessége pedig eddig kétséges. Ugyanannyi eredményt ért el Magyarország eddig ezzel, mint a lengyelek, a románok háttérdiplomáciával – értékelt.
Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta, 71 magyar oktatási intézmény és közel 16 ezer magyar nyelven tanuló diák sorsáról van szó. Nem többlet-, hanem szerzett jogok biztosításáról van szó – mutatott rá.
Arató Gergely (DK) üdvözölte, hogy a kormány visszatért a konstruktív tárgyalások útjára. Azt firtatta, miért nem kötötték meg a tíz éve már készen lévő magyar-ukrán nyugdíjegyezményt. Hozzátette: ez a szerződés véget vetett volna annak a szégyenteljes biznisznek, hogy zömmel nem magyar állampolgárságú ukrán polgárok fiktív magyarországi lakcím létesítésével magasabb magyar nyugdíjhoz jutnak.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, frakciója szerint nem túlzó eszköz Ukrajna euroatlanti csatlakozásának blokkolása a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítása érdekében. Akkor akarjon csatlakozni egy ország az EU-hoz, ha érvényesíti a legfontosabb alapértékeket – hangoztatta.