Maláj utasszállító – Moszkva: aláássa a holland bíróság iránti bizalmat az MH17-es perre beidézendő tanúk anonimitása

Aláássa a Délkelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt maláj utasszállító ügyét tárgyaló holland bíróság iránti bizalmat, hogy a testület a per 13 tanúja közül 12 esetében az anonimitás fenntartása mellett döntött – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai online sajtótájékoztatóján.

Zaharova hangoztatta: az igazságszolgáltatás érvényesítése szempontjából fontos, hogy az eljárás valóban nyitott legyen, és megmaradjon a jog keretei között, hogy a tárgyalás során minden fél érvei meghallgatást nyerjenek, ne csak a vádéi. Emlékeztetett rá, hogy éppen az eljárás nyitottságának és pártatlanságának bizonyítására született korábban döntés arról, hogy a per nyilvános lesz, és a tárgyalást online közvetítésben lehet nyomon követni.
A hágai körzeti bíróság arra hivatkozva engedélyezte a tanúk névtelenségben maradását, hogy veszély fenyegeti őket. A határozatot az egyik vádlott, Oleg Pulatov védői megfellebbezték.
A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – meghalt. A hollandiai Schiphol bíróságán idén március 9-én, a vádlottak távollétében kezdődött meg az MH17-es járatszámú utasszállító elleni támadás tárgyalása.
Az ügyben eljáró nemzetközi nyomozó csoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak – az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko – részt vettek a gépet megsemmisítő föld-levegő rakéta telepítésében. Girkin a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” volt “védelmi minisztere”, aki a nyomozók szerint korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredese volt, az orosz hadseregnél tábornoki rangban szolgáló Dubinszkij a donyecki szakadárok katonai hírszerző ügynökségét vezette, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt.
A nyomozó csoport szerint a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, a Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, Buk típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezése szerint a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől – indítottak.

Oroszország ezzel szemben Ukrajnát vádolta meg a maláj gép lelövésével, azt állítva, hogy az azt megsemmisítő rakéta az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg.

Zaharova a szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője részt vesz majd a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminisztereinek csütörtöki videokonferenciáján. Mint mondta, a felek megvitatják az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások és a tavaly decemberi párizsi csúcs döntéseinek végrehajtását.

Az orosz szóvivő cseh politikusok “beteges fantáziaszüleményének” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint orosz titkosszolgálatok Prága polgármestere és két másik tisztségviselője megmérgezésére készültek, amiért a cseh főváros egyik közteréről eltávolították Ivan Konyev szovjet marsall, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító szovjet csapatok parancsnokának szobrát. Konyev személye a későbbi, 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai negatív szerepe miatt került bírálatok kereszttüzébe.

Zaharova “durva provokációnak” nevezte az állítólagos mérgezési merényletkísérlettel kapcsolatos híreszteléseket, amelyek mögött szerinte olyan erők állnak, amelyek ártani akarnak az orosz-cseh kapcsolatoknak. Kifejezte reményét, hogy Prága felfogja az ilyen “módszerek és manipulációk” alkalmazásának következményeit.
A Respekt című cseh lap egy, a nemzetközi sajtóban aztán széles körben átvett, a cseh biztonsági szolgálatokra hivatkozó állítása szerint április elején egy diplomáciai útlevéllel rendelkező orosz ügynök érkezett Prágába. A cikk állítása szerint ricint vitt magával, hogy azzal mérgezzék meg a Konyev-ügyben érintett politikusokat.
A Moszkvával szemben megfogalmazott vádak Szergej Lavrov külügyminiszter szerint nem bizonyítottak, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kacsának nevezte őket.

Zaharova egyébként az Eho Moszkvi független hangvételű rádiónak nyilatkozva “furcsának” minősítette a cseh félnek azt a döntését, hogy a 2015-ben meggyilkolt orosz politikusról, Borisz Nyemcovról nevezte el azt a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll. Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország nem kívánja a kétoldalú kapcsolatok kiéleződését.

Forrás:
MTI