Ukrajna lehet a Biden-ügy vesztese

A magyar-ukrán viszonyban komoly előrelépést jelentene egy államfői szintű találkozó, Magyarország mindvégig nyitott volt a csúcstalálkozóra, amelyen téma lehet a gazdasági kapcsolatok mellett a Beregszászra tervezett katonai laktanya építése is – írja a Hiradó.hu.

„A telefonos kiszivárogtatások Ukrajna és az Egyesült Államok kapcsolatának lerombolását szolgálják” – mondta Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A magyar-ukrán viszonnyal kapcsolatban arról is beszélt, hogy

a beregszászi laktanyaépítés nem katonapolitikai, hanem nemzetiségpolitikai kérdés.
Az elmúlt napokban világszerte nagy port kavart egy kiszivárogtatott hanganyag, ami szerint Joe Biden beavatkozhatott az ukrán belpolitikába, amikor még Barack Obama alelnökeként arra akarta rávenni az akkori ukrán államfőt, Petro Porosenkót, hogy váltsa le az ukrán főügyészt.

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Migrációkutató Intézet egyetemi docense, kutató szerint a jelenlegi információk szerint oknyomozó újságírók adták át a felvételeket az azokat nyilvánosságra hozó ukrán képviselőnek. Fedinec Csilla szerint ez a telefonbeszélgetés-kiszivárogtatás összefüggésbe hozható egy másik, korábbi esethez, a Trump és Zelenszkij elnökök közötti beszélgetés kiszivárogtatásához,

mindkettő Ukrajna és az Egyesült Államok kapcsolatának lerombolását szolgálhatja.

„A mostani Biden és Porosenko, illetve a korábbi Trump és Zelenszkij beszélgetéseknek azon részei, amik nyilvánosságra kerültek nem világrengető dolgokat tartalmaznak, de a bizalom megrendítésére alkalmasak” – mondta Fedinec Csilla. Hozzátette: egyben alkalmasak arra, hogy az új ukrán kormánnyal szembeni előfeltevéseket felerősítsék.

„Mindenképpen üdvös lenne, ha a két állam vezetője tudna találkozni egymással, és ki tudná mozdítani ezt az elakadt magyar-ukrán kapcsolatot a holtpontról” – mondta Tóth Norbert. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök korábban elmondta, nyitott arra, hogy bármikor találkozzon az ukrán államfővel, hogy ennek Ukrajna, Magyarország vagy éppen Lengyelország lenne a helyszíne, az egyelőre nem tudható.

Fedinec Csilla hozzátette: a magyar-ukrán csúcstalálkozóval kapcsolatban Magyarország folyamatosan kifejezte nyitottságát, ugyanakkor

Zelenszkij elnök a környező országok összes vezetőjével találkozott már személyesen, egyedül a magyar-ukrán csúcstalálkozó maradt el,

talán köszönhetően a tavalyi, előrehozott választások előtti súrlódásnak is, amikor a kampány során több magyar politikus Kárpátaljára látogatott.

A lehetséges témákkal kapcsolatban leszögezte: „Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban – ne legyen igazam – kizártnak tartom, hogy elmozdulás lenne, enyhítés talán a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan lehet” – mondta Fedinec Csilla.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra a beregszászi Budapest téren. Egy magyar-ukrán csúcstalálkozón megkerülhetetlen témának tűnik a városba tervezett új laktanya (Fotó: MTI/Nemes János)

A Beregszászra tervezett ukrán katonai laktanya szinte biztosan kiemelt témája lehet egy ukrán-magyar államfői találkozásnak, ezzel kapcsolatban Tóth Norbert hangsúlyozta, Ukrajna NATO-csatlakozását akár egyetlen állam is tudja blokkolni a csatlakozását, ugyanez igaz az európai uniós tagságára is.

„Magyarország abban a helyzetben van, hogy gyakorlatilag a végtelenségig tudná akadályozni Ukrajna NATO-ba és Európai Unióba történő integrációját”

– mondta.
Hozzátette: nem valószínű, hogy Ukrajnában hisznek abban, hogy “az ország az Európai Unió tagja legyen, a NATO-csatlakozás pedig Oroszország szerepe miatt egy nagyobb konfliktus nélkül elképzelhetetlen”.

Mint mondta, meg kellene kérdezni a magyar külügyet, hogy erről az építkezésről kapott-e tájékoztatást Magyarország, mivel a két ország közti alapszerződésben szerepel, hogy a „szerződő felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy visszafogottságot tanúsítanak fegyveres erőiknek a közös határ körzetében történő elhelyezése és tevékenysége során, ügyelve arra, hogy a csapatok és a haditechnika elhelyezése és szállítása nem történhet titokban. E tevékenységnek célszerűnek, igazolhatónak kell lennie, és arról tájékoztatást kell adni” – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Migrációkutató Intézet egyetemi docense

Fedinec Csilla emlékeztetett arra, hogy a magyar külügynek tudomása volt minderről, hiszen már a kérdés felmerülésekor tiltakozott ellene, a laktanya építése pedig „nem annyira katonapolitikai, mint nemzetiségpolitikai kérdés” a kicsi, de magyar többségű városban.

Forrás: