Javul a szomszédos országok Magyarország-képe

A Közép-európai Nézőpont Intézet a napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint javul a szomszédos országok Magyarország-képe, 2019-ről 2020-ra javult hazánk megítélése.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a száz évvel ezelőtti sebeket – amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál – a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatja. Ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, hiszen 2019-ről 2020-ra javult hazánk megítélése a szomszédos országokban – olvasható a Közép-európai Nézőpont Intézet elemzésében.

Néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök találkozóján a szerb elnök azt mondta, hogy történelmi csúcson vannak az élet minden területén a két ország kapcsolatai. Megköszönte Orbán Viktornak, hogy néhány éve volt bátorsága ahhoz, hogy elkezdje építeni ezeket a kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan a vajdasági magyar közösségnek, a pártnak is sok feladata volt, amely elvezetett a jelenlegi állapothoz.

Kiemelkedő Szerbia és Magyarország kapcsolata

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, az alapvető feladatuk az volt, hogy mozgatói legyenek a viszonyrendszer építésének. A határon túli magyar politikának ez mindenkori fontos feladata a saját maguk érdekében, annak az országnak az érdekében, amelyeknek polgárai és a magyar nemzet érdekében is – tette hozzá.

Ez egy nagyon összetett feladat, amit a sors száz évvel ezelőtt ránk kényszerített a békediktátum nyomán. Hálásak és elégedettek lehetünk a teljesítményünkkel, mert az, ami Magyarország és Szerbia viszonylatában az utóbbi szűk tíz évben, különösen az utóbbi öt-hat évben lejátszódott, az a két nemzet, a két nép, a két ország életének forgatókönyvében nehezen volt elképzelhető – mondta a VMSZ elnöke.

Ugyanis, ha van olyan közös történelem, amely véres volt, akkor az a magyar–szerb viszonyrendszer volt, és mégis, ebből a pozícióból egy olyan utat sikerült felvázolni, amelyen erőteljesen és jó irányban, jó tempóban haladunk – fejtette ki.

Stratégiaiak ezek a viszonyok a jelenlegi pillanatban, de mindennap meg kell küzdeni azért, hogy ilyenek maradjanak, hogy a lehetőségekből realitás legyen. Ez a két ország politikájának is és a vajdasági magyar politikának is hosszú távú feladata – emelte ki az elnök.

Szerbiában parlamenti választásokat tartanak június 21-én. A VMSZ önállóan indul tartományi, illetve önkormányzati szinten is a választásokon. Tizenhárom éve hozták meg ezt a stratégiai döntést, amely szerint minden választáson önállóan indulnak.

„Ez a tizenhárom év igazolta, hogy jó stratégiai döntés volt. Minden választás előtt ezt a kérdést újra feltesszük magunknak, hogy vajon megalapozott-e még ez a döntés? És újra és újra visszaigazolja a gondolkodásunk, és a választások utáni idők. Egy pozitív, reménykedő hangulat uralja a magyar közösséget” – fogalmazott.

Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról

Szlovákia is kezd egy olyan irányban haladni, amelyben talán rendeződhetnek az eddigi konfliktusok.

Zuzana Caputová az első szlovák elnök, aki azt mondta, hogy Szlovákia a felvidékiek hazája is, ahol nem másodrendű polgárok

– hívta fel a figyelmet Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának Nagyszombat megyei alelnöke. Hozzátette, az eddigi szlovák politikusok Trianon kapcsán vagy támadtak, vagy provokáltak, hogy a kisebbség ünnepeljen velük együtt.

Az előremozdulás lehetősége a kormányprogramban rejlik, amit a szlovák kormány elfogadott. Abban vannak általánosan megfogalmazott célok, a felvidéki magyarság és a Szlovákiában élő többi nemzetiség irányába – mondta Berényi József.
Abba kell belekapaszkodni, ami a kormányprogram is megfogalmaz. A kormány gyakorlatilag pár hónapja működik, a kormányprogram megvalósítására még előttünk áll négy év. A programban megtalálható az is, hogy a kettős állampolgárságot liberalizálni fogják, mert jelen pillanatban nem vehetik fel a magyar állampolgárságot anélkül, hogy ne veszítenék el a szlovákot. Ahhoz, hogy ez jól alakuljon, ahhoz az kell, hogy a felvidéki magyarság egységesen kiálljon a kettős állampolgárság mellett – emelte ki az alelnök.

A bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés

Nem az a célja a román politikai elitnek, hogy a kisebbségi kérdéseket megoldja, és egyfajta nyugvópontra vigye Erdélyben a magyar közösség ügyét is. Éppen ellenkezőleg. Az utóbbi időben a fordított utat kezdték járni – fogalmazott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Abban érdekeltek, hogy megmaradjon egyfajta nemzetiségi feszültség, hiszen a „magyar kártya” minden típusú kampányban jól használható. Románia teljesen más típusú nemzetközi politikát folytat, mint például Szlovákia.

„Hátba támadni készülnek a visegrádi együttműködést,

hiszen kötött egyfajta külön alkut azokkal az erőkkel, amelyek ellenérdekeltek Közép-Európa sikerében, és ilyen formán még kapóra is jön nekik, ha a magyar nemzettel, Magyarországgal szembe tudnak menni” – mondta Csomortányi István.

Forrás:

Kövessen minket a FACEBOOKON, TWITTEREN vagy INSTAGRAMON és mi értesítjük a legfrissebb hírekről!

>>> A KárpátHír legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<