Potápi: megvalósult az UMDSZ-KMKSZ szövetsége, csak kicsit érdekes formában

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsági meghallgatása zajlott ma, ahol többek között Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát is kérdethették ellenzéki és kormánypárti politikusok.

A meghallgatáson Bencsik János, független képviselő a környező államokban zajló, illetve várható választások kapcsán azt firtatta:

mi lesz a kormány hozzáállása a külhoni magyar szervezetekhez, akik megmérettetik magukat.

Mint ismert az UMDSZ és a KMKSZ – néhány helyi együttműködésen túl, amit helyi indulók tárgyaltak le – külön indul.

Mit tett a kormány azért, hogy a korábbihoz hasonló együttműködés jöjjön létre és hol kapott ez léket?

– kérdezte Potápit Bencsik János.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára válaszában elmondta, megpróbálja az összefogás irányába tolni a különböző magyar pártokat, ennek jegyében dolgozott eddig is minden határon túli területen.

• Szerinte megvalósult az UMDSZ-KMKSZ szövetsége, csak kissé furán.
• Hozzátette, az UMDSZ legfelsőbb vezetése kimaradt az összefogásból.
• Elmondta, ott ahol az UMDSZ esélyes jelölttel indul ott a KMKSZ nem indít rájuk.
• Arról is beszélt, hogy több ukrán párt listáján ott vannak korábbi UMDSZ-es politikusok.

Az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban Bencsik János független képviselő szerint,

látni a magyar kormány elkötelezettségét, ami dicséretes.

A határátkeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy a fokozott ellenőrzés miatt már második hónapja kilométeresek a sorok elsősorban az Asztély–Beregsurány és a Csap-Záhony határátkelőknél. Tovább ront a helyzeten, hogy a haranglábi és a mezőkaszonyi határátkelőket határozatlan időre bezárták. Tudnak-e ezen a helyzeten változtatni, segíteni? – kérdezte Bencsik.

Az államtitkár válaszában emlékeztetett,

az ukrán félnél pattog a labda, szerinte is elfogadhatatlan, hogy kisgyermekek és terhes anyukák várakoznak órákon keresztül. Ezt a problémát mielőbb kezelni kell. A magyar főkonzulátusok tudnak erről, de nem nekik kell lépniük.

Kiemelte fontos, hogy újabb kishatárátkelők nyíljanak Kárpátalján.

A független képviselő értékelése szerint a gazdaságfejlesztési programok beváltották a reményeket. Az ellenzéki politikus a Határtalanul! program sorsát és az oktatási-nevelési támogatások átalakítását is felvetette – írja az MTI.

Bencsik János szerint a járvány alatt mintha szándékosan nagy csinnadrattával adtak volna át külhonba szánt védőeszközöket, miközben Magyarországon sem volt elég vagy elég jó minőségű.

Mi értelme volt ennek? Nem lett volna egyszerűbb ezt csendben csinálni és mondjuk diplomáciai konfliktust sem provokálni ezzel, mint ahogyan a románokkal ez megtörtént?

– tette fel a kérdést.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) azonban visszautasította a vádakat és ezzel le is tudta a választ.

A továbbiakban a nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: 2010 előtt 9,1 milliárd forintot fordított az akkori szocialista-liberális kormány nemzetpolitikai célokra, ezt követően a határon túli támogatások összege folyamatosan nőtt, és azóta megtízszereződött. Látványos a különbség – értékelt.

Rámutatott: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kezelt előirányzat 2019-ben a duplájára nőtt, és meghaladta a 70 milliárd forintot.

Erdélyi Rudolf Zalán, az alapkezelő vezérigazgatója hozzátette: tavaly 6600 támogatási szerződést kötöttek, ami több mint 17 százalékos növekedés jelent. Nemzetpolitikai támogatások részeként 60 milliárd feletti összegről döntöttek, a nyílt pályázatokat hasonló összeggel hirdették meg, mint 2018-ban. 82 intézmény és 12 program minősítettek nemzeti jelentőségűnek – ismertette. Kitért arra is: 351 programot ellenőriztek helyszínen, a támogatott tevékenységek megvalósítása megfelelő volt.

Erdélyi Rudolf Zalán a Határtalanul! programról jelezte: pénzügyi akadálya nincs az utazásoknak, a felhasználási határidőket meghosszabbították a 7. osztályosok esetében.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt sérelmezte, hogy a korábban működő Illyés Közalapítványban ellenzéki politikus is tagokat delegálhattak a kuratóriumba, a mostani struktúrába azonban már nem férnek bele.

A határon túlra szánt pénzekről csakis a kormánypárti képviselők dönthetnek.