Szakértő: Oroszországnak nem érdeke, hogy tovább fokozza

A Biden-adminisztrációt nagyon sokan várták, hogy az új elnök majd hogyan nyit Ukrajna felé, és szinte mindenki biztos volt abban, hogy hamar támogatásáról biztosítja Ukrajnát és Zelenszkij elnököt. Azonban csak nemrégiben tárgyalt telefonon az amerikai és az ukrán elnök. A hírek szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Ez a rendíthetetlen támogatás azért mégiscsak rendkívül fontos Ukrajnának. De könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok kiállása, illetve a már-már proxy háborút idéző fegyverszállításai, a hírszerzés és egyéb segítsége nélkül azért nem biztos, hogy azok a határok, amelyek jelenleg a frontvonalat jelentik, így állnának. Nem is beszélve az oroszokkal szembeni, illetve az oroszokkal együttműködő harmadik felekkel szembeni szankciók kivetéséről – mondta Szabó Dávid külpolitikai szakértő Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Joe Bidennek az utolsó években és különösen a választási kampányban felemlegetett családi kötődése Ukrajnához – beszélünk itt Hunter Bidenről, Joe Biden elnök fiának az ukrán olajiparban betöltött, finoman szólva nem a kompetenciáira épülő szerepéről –, azért az feljogosítja az amerikai elnököt, hogy óvatosan járjon el Ukrajna ügyében, de

ez az óvatosság egyáltalán nem jellemző arra, ahogy Vlagyimir Putyin elnökről nyilatkozott Joe Biden az elmúlt hetekben

– tette hozzá a szakértő.

A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól éleződött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettő megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.

Szabó Dávid úgy látja, hogy a gazdasági problémákból fakadó belpolitikai kihívásokkal néz szembe Vlagyimir Putyin az orosz társadalom körében. Hiszen az a krími lelkesedés, ami a Krím visszaszerzéséhez kötődött, az most már jelentősen alábbhagyott az orosz társadalomban.

Ennek a kezelésére mindenképpen hatékony kommunikációs eszköz a krími–ukrajnai feszültségnek a fokozása.

„Viszont azt gondolom, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem érdeke az, hogy ezt a konfliktust – főleg nem saját részvételével – tovább fokozza valós harci cselekményekkel. Illetve nem látok olyan reális, könnyen elérhető katonai célokat, amelyek jelentősen javítanák az oroszbarát szeparatisták pozícióit Ukrajnában, ellenben a nyomás, ami Oroszországra nehezedik az amerikai adminisztráció részéről, az tovább fokozható, és ez nem áll érdekében a putyini adminisztrációnak” – fogalmazott a külpolitikai szakértő.

Szabó Dávid szerint

egy nyílt háborút nem lenne érdemes kockáztatni, nagyon kétséges lenne a kimenetele. Kérdéses a valódi cél, amiért érdemes lenne elindítani ezt a háborút, és azt sem lehet tudni, hogy mit szólna hozzá a világ.

Ezzel párhuzamosan azonban feszültség van, nemcsak a hadszíntéren, hanem az ukrán belpolitikában is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március elején jelentette be, hogy rendeletben életbe léptette azt a határozatot, amelynek értelmében a kormánynak két hónapon belül elemeznie kell az ukrán jogszabályokat a kettős, illetve többes állampolgárságot érintően.

Ukrajnában ugyanis hivatalosan eddig senki sem lehetett kettős állampolgár.

Most azt mondják, hogy ezt szeretnék megszüntetni, és engedélyeznék a kettős állampolgárságot, viszont ennek fejében például nem tölthetne be mindenki kettős állampolgárként közhivatali címet, vagy például nem lehetne parlamenti képviselő. Ezek mellett nem lehetnének kettős állampolgárok azok, akik az orosz állampolgárságot vették vagy szeretnék felvenni – részletezte Szabó Dávid.

Ez azt jelenteni, hogy több millió ember válaszút elé állna, éppen az említett területeken.

A külpolitikai szakértő szerint van összefüggés a kettős állampolgárság kérdése körüli vita és a kiéleződött ukrán–orosz konfliktus között.

A kettős állampolgárság liberalizációja nagyon könnyen visszaüthet a Zelenszkij által vezetett kormányra, mert jogfosztáshoz vezethet. Ez a fajta jogfosztás, illetve arrogancia Kijev részéről komoly válaszút elé állíthatja az ottani lakosokat, és magától értetődő, hogy a válaszút előtt álló emberek „nem a jogfosztókat fogják választani ebben az esetben” – véleményezte Szabó Dávid.

Magyarország már korábban is fogalmazott meg jogsértéseket Ukrajnával szemben, az ukrán alkotmányba is minden szempontból beleütköző kisebbséget elnyomó intézkedésekkel kapcsolatban. Ilyen volt a felsőoktatási törvény és a nyelvtörvény.

A törvénymódosítási javaslat egy liberalizációként megnevezett, de valójában a kisebbségellenes intézkedések sorába illő rendelkezésnek minősül
– fejtette ki az elemző.

Véleménye szerint a Biden-adminisztráció egyértelműen a konfliktus eszkalációja, az Oroszországgal szembeni nyomás fokozása mellett áll, illetve az is látszik, hogy – a Trump-adminisztrációval ellentétben – a Biden-adminisztráció „semmilyen érzékenységet nem mutat Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség történelmi, politikai kisebbsége védelmi ügyei iránt, tehát feláldozhatónak tartja a százhúsz–százötvenezer magyart Kárpátalján”.