Lavrov óvta Törökországot az ukrajnai fegyverszállítástól

A fegyverszállítástól, az ukrán vezetés „militarista hangulatának szításától” óvta Törökországot és a többi külföldi kormányt hétfőn a Kairóban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot”

– jelentette ki Lavrov az egyiptomi hivatali partnerével, Számeh Sukrival tartott közös sajtótájékoztatóján.

Lavrov arra a felvetésre reagált így, hogy Törökország csapásmérő drónokat adott el Ukrajnának, és a két ország ilyen eszközök közös gyártásába kezd.
Az orosz külügyminiszter szerint 2014-ben az „alkotmányellenes államcsíny” után a kijevi vezetés „pontosan ilyen biztatások hatására” követett el „agressziót a saját népe ellen”. Ennek alapján valótlannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Kijev nem tervez semmit a Donyec-medence ellen, mert nem harcolhat a tulajdon népe ellen.
Lavrov hangsúlyozta, hogy a Donyec-medence lakói „senkit sem támadtak meg Ukrajna fő területén”.
„Egyszerűen azt kérték, hogy hagyják őket békében, és hagyják átgondolni, azt, hogy mi történik, amikor Kijevben neonácik veszik át a hatalmat, és azonnal fellépnek saját, orosz ajkú lakosságuk jogai ellen” – fogalmazott.

„Nagyon remélem, hogy erre a történetre emlékezni fognak azokban az országokban, amelyek hadfelszerelés szállításáról tárgyalnak Ukrajnával”

– tette hozzá.
Lavrov szerint nem arra kell választ adni, hogy mit csinál Oroszország a saját területén az ukrán határnál, hanem arra, hogy mit csinál a hadihajóival és a csapataival az Egyesült Államok Ukrajnában, több ezer kilométerre a saját területétől. A miniszter a régióban folytatott amerikai katonai tevékenységet „különösen rámenősnek” nevezte, amelyet szerinte „agresszív retorika” kísér.

Arra hívta fel a kijevi „ruszofób” vezetést és az ukrajnai válság rendezéséről megkötött, a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságoknak autonómiát ígérő minszki megállapodások elutasítását ösztönző országokat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Lavrov szerint ugyanis „ez rosszul végződhet, mert a támogatottsága helyreállításáért folytatott hajszában a kijevi rezsim felelőtlen cselekedetekre ragadtathatja magát”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn az orosz fővárosban Tony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére válaszolva, miszerint következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel „agresszív” magatartásával, azt mondta, hogy az ismételgetés révén csak „devalválódnak” az effajta amerikai fenyegetések. Ismételten azt állította, hogy Oroszország „sohasem” lépett fel agresszívan.

Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén ismét romlani kezdett, március 26-án pedig kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre.