A Kreml Zelenszkij kijelenéséről: nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni

Apokaliptikusnak nevezte a Kreml szóvivője az ukrán elnök Oroszország és Ukrajna közötti totális háború lehetőségéről szóló pénteki fejtegetését.

„Nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni”

– mondta újságíróknak pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hozzátéve hogy a Kreml sajnálkozással fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szavait.
Zelenszkij Kijevben egy YES Brainstorming elnevezésű fórumon igennel felelt a moderátornak arra kérdésére, hogy lehetségesnek tart-e egy teljes körű háborút Oroszország és Ukrajna között.

„Nekem úgy tűnik, hogy 2014 Oroszország részéről volt egy lépés előre ebbe az irányba, aztán, az ukránoknak hála, egy visszalépéssel megállítottuk őket”

– nyilatkozott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál átirata szerint.

„Ennek a témának van potenciálja. Úgy gondolom, hogy ez lesz az Oroszországi Föderáció legnagyobb hibája. Úgy gondolom, hogy ezután nem létezik majd Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország szomszédsága, Oroszországnak a területen való jelenléte miatt. Ez a lehető legfélelmetesebb, de sajnos megvan a valószínűsége”

– tette hozzá.

„Szerintem ezek a megjegyzések nem is érdemelnek figyelmet. Hozzászoktunk már ezekhez a ruszofóbiával átitatott alaptalan kijelentésekhez”

– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy pénteken Szocsiban tartott újságíró-tanácskozáson.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán elnök kijelentésének célja talán a szavazói szimpátia elnyerése volt, és kifejezte sajnálkozását, hogy erre nem maradt más lehetősége. Lavrov szerint Moszkva készen áll arra, hogy újra normális kapcsolatokat építsen ki Kijevvel. Kijelentette, hogy Oroszország „akár holnap” helyreállítaná a teljeskörű kapcsolatokat a Nyugattal.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésében az írta, hogy Zelenszkijnek az orosz-ukrán háborúról tett kijelentése – amelyet logikátlannak és összefüggéstelennek minősített – azt bizonyítja hogy a politikus „egyre jobban elszakad a valóságtól”.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökének helyettese a TASZSZ-nak hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy a nyilatkozat az ukrán elnök „tehetetlenségéről” és „alkalmatlanságáról” árulkodik. Meglátása szerint az orosz agresszióval való „ijesztgetés” és Ukrajna „áldozatként való bemutatása” a kijevi vezetés „egyetlen megmaradt eszköze a Nyugat figyelmének felkeltésére és támogatásának megőrzésére”.

Leonyid Kalasnyikov, az orosz parlament alsóház FÁK-országok ügyeiben illetékes bizottságának elnöke szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországban senki sem akar háborút Ukrajnával. Úgy vélekedett, hogy teljes körű konfliktus csak abban az esetben robbanhat ki, ha az ukrán fél olyan „provokációt” hajt végre „mint a maga idején Szaakasvili”.
Miheil Szaakasvili georgiai elnök 2008-ban megkísérelte erővel visszafoglalni a hazájától de facto elszakadt, Oroszország védelmét élvező Dél-Oszétiát, ami – ott állomásozó orosz békefenntartók megsemmisítésével együtt – katonai intervenciót váltott ki Moszkva részéről.

Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és a Nyugat orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti.
Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.