A NATO-nak is köze lehetett a Kurszk tengeralattjáró tragédiájához

A Kurszk orosz tengeralattjáró pusztulását 2000-ben az okozta, hogy összeütközött egy NATO-tengeralattjáróval – állította egy nyugalmazott orosz tengernagy egy hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban.

Vjacseszlav Popov nyugalmazott admirális, aki az orosz Északi Flotta parancsnoka volt a haditengerészeti gyakorlat során bekövetkezett katasztrófa idején, a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta: a NATO tengeralattjárója véletlenül ütközött neki a Kurszknak, miközben közelről követte. Popov szerint a nyugati tengeralattjáró is megrongálódott a robbanás során, és vészjelzést adott le a térségben.

A volt tengernagy nem nevezte meg a NATO-tengeralattjárót, és elismerte, hogy nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani állításait.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kommentálta az értesülést, és emlékeztetett: a hivatalos nyomozás eredménye szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt.

Popov – akit akkoriban sokan bíráltak arra hivatkozva, hogy lassan és szakszerűtlenül reagált a szerencsétlenségre – már korábban is beszélt az ütközésről, azonban nem ilyen nyíltan és részletesen.

Orosz médiaértesülések szerint két amerikai és egy brit tengeralattjáró is a térségben tartózkodott a szerencsétlenség időpontjában.

Az orosz Északi Flotta Kurszk tengeralattjáró cirkálója 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren süllyedt el két erős robbanást követően. A hivatalos vizsgálat eredményei szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt, amelyen repedések keletkeztek, és ez robbanásokhoz vezetett. A 949A Antej (a NATO-kód szerint Oscar-II) típusú jármű ezt követően 108 méter mélyre süllyedt. A tengeralattjáró fedélzetén 118-an tartózkodtak: a legénységen felül vezérkari tisztek és a kaszpijszki Dagdizel torpedógyár civil szakértői. Többségük azonnal életét vesztette.

A 108 méter mélyre süllyedt tengeralattjáróban legtovább – egyes haditengerészeti tisztségviselők szerint akár még napokig – a tat 9. rekeszében tartózkodó 23 tengerész maradt életben.

A hivatalos nyomozás ezzel szemben azt állította, hogy valószínűleg a teljes legénység meghalt szénmonoxid-mérgezésben a robbanást követő nyolc órán belül, még mielőtt bármiféle segítség megérkezhetett volna.

Az orosz hadsereg órákig késlekedett a kutatás megindításával, és a hatóságok elutasították a felajánlott nyugati segítséget. Több sikertelen kísérletet követően Moszkva végül mégis beadta a derekát, és augusztus 21-én norvég búvároknak sikerült kinyitniuk a 9. rekesz alsó búvónyílását, de már senkit sem találtak életben. Az áldozatok holttestének kiemelése hónapokig tartott, háromnak közülük nyoma veszett.

A Kurszk roncsát 2001 októberében emelték ki a vízből.