Orosz külügy: az EU beszállt Ukrajna „militarizálásába”

Ukrajna „militarizálásával” vádolta meg az Európai Uniót csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, ami szerinte akadályozza a Donyec-medencei válság rendezését.

„Nemrégiben az Európai Unió bekapcsolódott Ukrajna militarizálásába. Az Unió Tanácsa december 2-án úgy döntött, hogy 31 millió eurót különít el az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai és technikai segítségnyújtásra. Ez a döntés semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez a Donyec-medencében. Ennek fényében a békés rendezésről szóló tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak”

– mondta.
Zaharova nehezményezte, hogy a kapcsolattartó csoport és munka-alcsoportjai december 7-8. között tartott ülései ismét eredménytelenül zárultak. Azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy csak imitálja a minszki intézkedéscsomagban vállalt kötelezettségei teljesítését és kerüli a közvetlen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, megpróbálva a rendezés elakadása miatt a felelősséget Oroszországra hárítani.
A külügyi szóvivő kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg a NATO támogatásával vonta össze erőit a Donyec-medencei érintkezési vonalnál. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagykaliberű tüzérséget és páncélozott járműveket telepített át az ország keleti részére és folytatja a drónok használatát.
Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán nyilatkozva közölte, hogy az orosz külügyminisztérium megkezdte a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi online megbeszélése nyomán rá kiosztott feladatok kidolgozását. Az eszmecsere homlokterében az ukrajnai válság állt, de a felek kitértek a kétoldalú viszony aspektusaira, valamint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés és a kiberbiztonság kérdéseire is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön elmondta, hogy a virtuális csúcson a két elnök amerikai felvetésre egyetértett abban, hogy a NATO-t érintő konceptuálisan fontos kérdések egyeztetésébe be kell vonni az Egyesült Államok észak-atlanti szövetségeseit is. Közölte, hogy Putyin és Biden nem állapodott meg a tárgyalások formátumában, amelyeken a Moszkva által követelt hosszútávú és írásos biztonsági garanciákat fogják megvitatni.

Putyin az elmúlt hetekben többször is elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítésének folytatását, mert az szerinte ahhoz fog vezetni, hogy a szövetség Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít Ukrajnába.

Zaharova egyébként a csütörtöki sajtótájékoztatóján méltatta, hogy az ENSZ-közgyűlés a plenáris ülésén „orosz-amerikai határozatot” fogadott el a nemzetközi információbiztonságról. Elmondta, hogy az eredetileg Moszkva által kezdeményezett dokumentum, amelynek példátlan módon végül 108 állam lett a társszerzője, hangsúlyozta „az információs térben zajló konfliktusok megelőzésének szükségességét, az információs és kommunikációs technológiák békés használatának előmozdítását, a bűnügyi és terrorista célokra történő felhasználásuk megakadályozását, valamint a szakosított globális tárgyalások folytatását az ENSZ központi szerepvállalásával”.

A határozat elfogadása nyomán létrejön egy nyíltvégű munkacsoport, amelynek első érdemi ülése december 13-17. között lesz New Yorkban. A dokumentum Zaharova szerint első ízben tartalmazza az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó jogilag kötelező erejű normák kidolgozásának lehetőségét.