Svéd főparancsnok: amerikai csapatnövelésre lenne szükség, ha súlyosbodik az orosz-ukrán válság

Ha súlyosbodik az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, az Egyesült Államoknak további csapatokat kellene küldenie európai katonai jelenlétének megerősítésére – nyilatkozta a svéd katonai főparancsnok a Politico című amerikai lapnak csütörtök este.

Az amerikai baloldali-liberális napilap online cikke szerint Micael Bydén tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka washingtoni látogatása során megbeszéléseket folytatott amerikai partnereivel, köztük Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

A Politico szerint az Ukrajnára irányuló orosz fenyegetés mind Svédország, mind az Oroszországgal szomszédos országok külpolitikai prioritásainak élén áll. Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenleg közel százezer katonát állomásoztat az ukrán-orosz határ közelében – vélekedett az amerikai lap.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei már figyelmeztették Putyin elnököt, hogy Oroszországnak komoly szankciókkal és büntetőintézkedésekkel kell szembenéznie, ha újabb akciót hajt végre Ukrajnában, és nem fognak tétovázni Ukrajna katonai támogatásában. Joe Biden amerikai elnök azonban már korábban bejelentette, hogy Washington nem küld további amerikai csapatokat Európába, hogy közvetlenül vegyenek részt egy orosz-ukrán konfliktusban.
A svéd Bydén tábornok ennek ellenére, a Politico kérdésére válaszolva, megerősítette, hogy több amerikai csapatot szeretne látni Európában, ha Oroszország ismét megtámadná Ukrajnát.

A svéd főparancsnok nem pontosította, hogy szerinte Washingtonnak hány amerikai katonát kellene küldenie Európába, és nem fejtette ki azt sem, hogy hová kellene őket vezényelni. „Valószínűleg oda, ahol ma is vannak” – mondta, majd úgy fogalmazott, hogy „megerősíteni kellene” az Európában állomásozó amerikai csapatokat.

A svéd tábornok nem árult el részleteket az amerikai partnereivel folytatott tárgyalásokról sem. Hangsúlyozta azonban, hogy az európai országoknak is erősíteniük kellene katonai együttműködésüket, amennyiben Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Bár Svédország nem NATO-tag, és nincsenek amerikai támaszpontok az ország területén, Stockholm szorosan együttműködik az észak-atlanti katonai szövetséggel. Micael Bydén az interjúban megemlítette azt is, hogy elégedett a jelenlegi amerikai-svéd hírszerzési együttműködéssel.

A Politico kommentárra kérte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) szóvivőjét, aki csak annyit mondott: az amerikai és a svéd védelmi minisztérium régóta együttműködik. A szóvivő kiemelte az erőteljes háromoldalú együttműködést is Svédország, Finnország és az Egyesült Államok között.

Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Lengyelország már régóta szeretné növelni az országban jelenleg állomásozó 5500 fős amerikai csapatok létszámát, amelyeket még a Trump-adminisztráció hivatali ideje alatt kötött megállapodás alapján telepítettek. Lettország szintén erősebb amerikai katonai jelenlétet szeretne Washingtontól, rotációs vagy állandó jelleggel, és felajánlotta, hogy kifizeti a katonai bázisok fenntartásával összefüggő költségek egy részét.