A nyugat-balkáni országok büntetik a részvételt külföldi harcokban, de ez nem tartja vissza a harcolni vágyókat

A nyugat-balkáni országok többsége bünteti a részvételt külföldi harcokban, azonban a harcolni vágyókat ez nem tántorítja el attól, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban egyik vagy másik fél oldalán.

A hivatalos adatok szerint a 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban 106 szerb, 65 horvát, 15 albán, 14 észak-macedón, 8 boszniai, 4 koszovói és egy montenegrói állampolgár vett részt. Majdnem azonos arányban harcoltak az oroszbarát szakadárok, illetve az ukrán fél oldalán.
A Nezavisne Novine boszniai napilap pénteken azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen büntetések várnak azokra, akik a két hete kirobbant ukrajnai háborúban részt akarnak venni.

Bosznia-Hercegovinában 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik külföldi harcokban vesznek részt vagy harcosokat toboroznak. A törvény megszületésének hátterében az állt, hogy számos bosnyák csatlakozott a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában dúló háborúkhoz a 2010-es évek elején.

A harcokhoz történő csatlakozásért legalább háromévi börtön jár, ám ha valaki fegyvereseket képez ki, csapatokat toboroz, fegyverekkel látja el, vagy segíti a harcosok külföldi harctérre jutását, már 8-tól 10 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
A koszovói parlament 2015-ben fogadott el hasonló törvényt, a jogszabály szintén tiltja a Koszovón kívüli fegyveres harcokban történő részvételt. A törvény 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik az ország határain kívüli fegyveres konfliktusokban vesznek részt, vagy katonákat toboroznak, képeznek ki.
A Szabad Európa Rádió (SZER) balkáni irodájának február 24-i beszámolója szerint egy ismert szerb veterán, aki korábban is részt vett az ukrajnai harcokban, ám sosem ítélték el emiatt, ismét hadba szólította társait. A SZER-nek azt mondta: ő már októbertől készült arra, hogy komolyabb harcok lesznek Ukrajnában. Hozzátette: társai, akik 2014-ben és 2015-ben csatlakoztak a donyecki és a luhanszki harcokhoz, még mindig Ukrajnában tartózkodnak, sokan már ott is alapítottak családot. Véleménye szerint most is számos szerb, montenegrói és észak-macedón fog csatlakozni az oroszbarát erőkhöz, ahogy nyolc évvel ezelőtt is.

A hivatalos adatok szerint több mint háromszáz szerbiai vesz részt az orosz fél oldalán az ukrajnai háborúban, nem törődve azzal, hogy Szerbiában 2014 óta törvény tiltja a külföldi harcokban történő részvételt. Tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok, akik elmennek más országok harctereire. 2015 és 2018 között az ukrajnai harcokban történő részvétel miatt 32 ítélet született, ám a büntetések a legenyhébbek voltak, az egyik vádlottat például hathónapos házi őrizetre ítélték – írta a Szabad Európa Rádió balkáni irodája a honlapján.

Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság nagy része az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot fontosabbnak tartja az Európai Unióval ápolt viszonynál. Ez az oroszbarát hozzáállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy harcképes szerb állampolgárok csatlakozzanak a szakadárokhoz az ukrajnai háborúban – vélik a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó szakértők.

Aleksandar Vucic szerb elnök a múlt héten közölte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. Hozzátette: Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.