Peszkov: a biztonsági tárgyalásokat a Nyugattal már aligha lehet a korábban javasolt formában megtartani

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette kedden: a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról szóló tárgyalásokat a Nyugattal már aligha lehet a korábban elképzelt formában megtartani, mert a helyzet drámaian megváltozott, ezért újabb tárgyalásokra lenne szükség.

Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy Moszkva lezártnak tekinti-e a biztonsági garanciák témáját, avagy még mindig kész tárgyalni ezekről az Egyesült Államokkal és a NATO-val.
Peszkov közölte: nem kételkedik benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető politikai akaratot mutat a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálására, ha az Egyesült Államok konstruktív álláspontra helyezkedik. A szóvivő a Kreml csalódottságának adott hangot amiatt, hogy sem az Európai Unió, sem a NATO tagállamai, sem pedig az Egyesült Államok vezetői és politikusai nem reagáltak arra, hogy az ukrán fegyveres erők hétfői, Donyeck elleni rakétatámadása legkevesebb húsz civil életét vesztette és ennél is többen megsebesültek.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az incidenst „háborús bűncselekményként” jellemezte. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt mondta: a kazettás töltetet hordozó Tocska-U rakéta Donyeck elleni bevetése megmutatta „a kijevi radikálisok igazi arcát”.

Peszkov előtt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a sajtónak azt mondta, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok nem szakadtak meg, és Moszkva nem kezdeményezi ezek szűkítését vagy lezárását, de Washington úgy döntött, hogy számos fontos kérdésben leállítja a párbeszédet. Rjabkov sürgette a tárgyalásokat a stratégiai stabilitásról. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy e kapcsolatok Washington tudatos politikája miatt visszafordíthatatlanul a rombolás felé haladnak. Rjabkov „eredendően destruktívnak” nevezte és elítélte az Ukrajnával kapcsolatos amerikai álláspontot.

Szintén kedden fogadta hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt, ami után közölték, hogy ukrán kollégájuktól, Dmitro Kulebától az iráni miniszteren keresztül üzenetet kapott Lavrov. Kuleba azt szorgalmazza, hogy a felek összpontosítsanak a konfliktus politikai rendezésére. Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország „megállítja azt a háborút, amelyet a kijevi rezsim legalább nyolc éve folytat a Donyec-medence lakosság ellen”.

Lavrov kitért az ukrajnai biológiai laboratóriumokra is, amelyekben Moszkva szerint amerikai katonai kutatások folytak. Közölte: Moszkva követelni fogja, hogy ezekkel a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (BWC) keretében foglalkozzanak. Az orosz fél ismételten sürgetni fogja egy különleges ellenőrző mechanizmus létrehozását, amely abban az esetben lép működésbe, ha valahol biológiai fegyverek előállítására alkalmas előkészületek történtek.

Az orosz külügyminiszter szorgalmazta azt is, hogy Moszkva és Teherán szálljon síkra a 2015-ös iráni atomalku mielőbbi felélesztése mellett. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország írásos biztosítékokat kapott az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy az ellene bevezetett szankciók nem befolyásolják az Iránnal való együttműködést, és hogy az orosz vállalatok és szakembereink közvetlenül részt vehetnek a buseri atomerőmű megvalósításában.