Orosz tábornok: Iszkanderek semmisítették meg az ukrán Tocska-U rakéták kilövőállását

Orosz Iszkander rakéták semmisítették meg azokat a kilövőállásokat, ahonnan ukrán „nacionalisták” kazettás töltetet hordozó Tocska-U rakétákat lőttek ki péntekre virradóra Melitopol városra – jelentette ki Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Konasenkov szerint az ukrán rakétatámadást az orosz légvédelem elhárította, és a kilövőállásokat két Iszkander rakétával az orosz haderő megsemmisítette. Az elmúlt napokban Donyeckre és Makejevkára is lőttek ki Tocska-U harcászati rakétát
A szóvivő által ismertetett péntek esti hadijelentés szerint az orosz haderő nagypontosságú fegyverekkel megsemmisítette ukrán harci gépek egy parkolóját a lvivi repülőjavító üzemben. Emellett ukrán lőszerraktár és katonai felszerelés semmisült meg Mikolajiv és Voznyecsenszk külvárosában. Konasenkov szerint az orosz légierő repülői és drónjai 54 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.

A szóvivő azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 184 drónt, 1412 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 142 rakéta- sorozatvetőt, 542 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1211 speciális katonai járművet veszítettek.

A RIA Novosztyi hírügynökség az orosz erők által ostromlott Mariupolból azt jelentette, hogy a város repülőtere a donyecki „népköztársaság” erőinek ellenőrzése alá került. A hírügynökség szerint itt egy börtön működött, ahol az Azov nacionalista ezred emberei, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a 2014-es fordulat utáni ukrán irányvonal ellenzőit, valamint a donyecki és a luhanszki „népi milícia” tagjait tartották fogva és kínozták meg.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak vizsgálatot a börtön ügyében. A TASZSZ hírügynökség szerint azt is utasításba adta, hogy gyűjtsék össze és rögzítsék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” civiljei és harcosai ellen elkövetett bűncselekmények bizonyítékait, valamint azonosítsák az elkövetőket.

Vlagyimir Megyinszkij, az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője azt mondta, hogy a felek álláspontja „maximálisan közeledett” abban a kérdésben, hogy Ukrajna semleges ország marad és nem lép be a NATO-ba. Hozzátette, hogy vannak még tisztázandó részletek az Ukrajnának nyújtandó jogi garanciákkal kapcsolatban.

Megyinszkij szerint az egyeztetésen Moszkva és Kijev „valahol félúton jár” Ukrajna demilitarizálásának ügyében. Elmondta, hogy a felek ugyanakkor eltérően látják a Donyec-medence jövőjének kérdését. Az orosz fél szerint erről maguknak a régió lakóinak kellene dönteniük, és már döntöttek is nyolc évvel ezelőtt, amiért kénytelenek voltak háborút vívni, amely 14 ezer halálos áldozatot követelt; az ukrán fél viszont úgy véli, hogy a terület feletti igazgatásról centralizáltan, Kijevben kell dönteni. Megyinszkij leszögezte, hogy Moszkva nem fog engedni az álláspontjából.

A „nácítlanítás”-ként ismertté orosz követeléssel kapcsolatban az orosz tárgyalók vezetője azt mondta, hogy ez a kérdés nagyon fontos mindazok számára, akik a második világháború végeredményét a modern világrend alapjának tekintik. Megyinszkij furcsának nevezte, hogy az ukrán delegáció tagjai szerint „Ukrajnában nincsenek náci formációk, és ez egyáltalán nem téma a modern Ukrajnában”.

A delegációvezető szerint ahhoz, hogy mérlegelni lehessen Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozójának lehetőségét, a küldöttségeknek el kell fogadniuk a megállapodás szövegét. Ezt a külügyminisztereknek parafálniuk kell, a kormányoknak jóvá kell hagyniuk, és „csak ezután van értelme államfői csúcstalálkozóról beszélni”.