A német kancellár nem kockáztatja, hogy leálljon a német ipar

Magyarország mellett több más uniós ország is elutasítja, hogy a szankciókat terjesszék ki az orosz energiahordozókra, köztük Németország is. Ezt az ukrán elnök többször is élesen kifogásolta. Volodimir Zelenszkij azonnali bojkott bevezetését követelte Olaf Scholztól, és sérelmezte, hogy Németországnak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberek. A német kancellár világossá tette: nem kockáztatja, hogy leálljon a német ipar.

Csaknem egy hete az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tagjaihoz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök külön megszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, akitől két dolgot követelt:

– az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól,
– a második követelése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel.

„Tekintettel arra, hogy Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka. Egy szankció azt jelentené, hogy a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll. Ez elfogadhatatlan, ez ellentétes a magyarok érdekével, sőt azt jelentené, hogy valójában velünk fizettetik meg a háború árát”

– nyilatkozta a kormányfő.

Jelenleg Németország gázfogyasztásának 55 százaléka származik Oroszországból, ez egy nagy függőség

A német gazdaság összeomlana, és nagy gazdasági visszaesés következne be, amennyiben Németország egyik napról a másikra nem vásárolna orosz energiahordozókat – erről beszélt az M1-en Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója azt mondta: Olaf Scholz ésszerű döntést hozott, amikor nem támogatta az orosz olaja és a gáz elleni büntető intézkedéseket.

„Okosan döntenek a németek, hogy nem azonnal radikális lépésekre szánják el magukat, hanem okosan, átfontoltan, mérsékelten gondolkodnak, ebben egyébként hasonlóan gondolkodik Ausztria és Magyarország is”

– mondta a szakértő. A német rezsicsökkentésről úgy vélekedett, hogy az még mindig nagyon kevés, mert ebben az évben egy négyfős családnál 2000 eurós éves pluszkiadással kell számolni az egy év alatt 20 százalékkal megemelkedett energiaárak miatt.