Szakértő: az orosz haderő képességeit Ukrajna is megterheli, a NATO-országokkal nem bonyolódna háborúba

Magyarország geopolitikai helyzete nem hasonlítható Ukrajnáéhoz. Így vélekedtek szakértők azzal kapcsolatban, hogy egy amerikai diplomata Magyarországot is az orosz agresszió lehetséges célpontjai közé sorolta. Az ATV Híradó riportja.

Magyarország is rajta van az orosz elnök listáján. Ezt állítja egy volt amerikai diplomata, aki egyetért azzal az állásponttal, hogy Vlagyimir Putyin az egykori Szovjetunió befolyási övezetének visszaállításán is dolgozik.

A Kreml már korábban követeléseket fogalmazott meg a NATO-val szemben. Jogi garanciákat kért jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát. Azóta azonban a helyzet változott, és ez az amerikai diplomata nézőpontját is más megvilágításba helyezi, legalábbis a nemzetbiztonsági szakértő, Tálas Péter szerint.

„Azt gondolom, hogy ez teljesen irreális.”A Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője úgy látja, hogy az orosz haderő képességeit Ukrajna is megterheli, a NATO-országokkal nem bonyolódna háborúba. A szintén Oroszországgal határos Moldova azonban szerinte komolyan foglalkozik a fenyegetettséggel. Tálas Péter úgy látja:

„picit hasonló a helyzete, mint Ukrajnának a szeparatista tartományokkal, de rögtön hadd tegyem hozzá, hogy ahhoz, hogy egy második háborúba fogjon Oroszország, ahhoz először le kéne zárni ezt az ukrán háborút, és ez is elég nehezen megy.”

Egy volt diplomata véleménye nem tekinthető meghatározónak, erre már az Oroszország-szakértő Rácz András emlékeztetett. „Itt, aki összehasonlítja Ukrajna és Magyarország geopolitikai helyzetét, az alapvetően ért félre dolgokat” – hangsúlyozta. Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja, ilyen jellegű védelmi garanciái nem voltak a megtámadott Ukrajnának.

„Ezt Ukrajnával szemben meg lehet tenni, Grúziával szemben meg lehetett tenni, de egy NATO-tagállammal szemben ez teljes mértékben irreális”

– jelentette ki Rácz András.

Az is nyilvánvalónak látszik, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval épp a NATO erősödését éri el az orosz államfő, holott ennek az ellenkezője volt a szándéka. Finnország és Svédország ugyanis már jelezte csatlakozási szándékát. Így Norvégiától Törökországig, több ezer kilométerrel növekedne a NATO határszakasza, létrehozva ezzel egy összefüggő védelmi övezetet.