EBRD: az ukrajnai háború egy százalék közelébe lassítja a tevékenységi terület idei növekedését

Az ukrajnai háború következményeként várhatóan alig haladja meg az egy százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területének idei átlagos gazdasági növekedése – áll a pénzintézet kedden Londonban bemutatott, jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár, sőt a magyar és a lengyel hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló prognózisát nem rontotta tovább a márciusban kiadott soron kívüli előrejelzéséhez képest.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a marokkói Marrakesben kezdődő idei éves közgyűlésének keddi nyitónapjára időzítette 39 oldalas prognóziscsomagját, amelyben azt valószínűsíti, hogy teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,1 százalékos lesz a tavaly elért 6,7 százalékos bővülés után.
Ez azt jelenti, hogy az EBRD a novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 3,1 százalékponttal, az ukrajnai háború kitörése miatt márciusban összeállított soron kívüli prognózisához képest 0,6 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.
Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az előrejelzési átlagra – mindenekelőtt Kelet-Európában és a kaukázusi térségben – a korábban vártnál is nagyobb mértékű ukrán gazdasági visszaesés gyakorol nyomást.
A bank várakozása szerint az ukrán hazai össztermék az idén 30 százalékkal zuhan, és ez a szűkebb kelet-európai és kaukázusi régióban is átlagosan 18,4 százalékos GDP-zuhanást okoz 2022 egészében.
Az EBRD Ukrajnán kívül Örményországot, Azerbajdzsánt, Georgiát és Moldovát sorolja ebbe a csoportba.
A londoni pénzintézet a soron kívüli márciusi előrejelzésben 20 százalékos ukrán gazdasági visszaesést jósolt 2022-re, vagyis azóta 10 százalékponttal rontotta tovább ezt a prognózist.
A bank ugyanakkor a közép-európai és balti EU-gazdaságokban így is 3,2 százalékos – a teljes működési térség átlagát csaknem háromszorosan meghaladó – növekedést valószínűsít 2022-re, bár ez is 1,5 százalékponttal rontott prognózis a novemberi becsléshez képest, és 0,2 százalékponttal gyengébb előrejelzés a soron kívüli márciusi prognózishoz mérve.
Az EBRD keddi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék az idén és jövőre is 3,5 százalékkal növekedhet.
A magyar gazdaság idei növekedésére adott EBRD-előrejelzés a novemberi prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabb, de az EBRD a márciusi jelentéshez képest nem rontotta tovább az idei magyar GDP-bővülésre szóló becslését.
A közép-európai és a balti EU-térségen belül a magyar mellett csak a lengyel gazdaságra adott új EBRD-előrejelzés maradt változatlan a márciusihoz mérve: a bank Lengyelországban továbbra is 4 százalékos GDP-bővülést vár az idén.
Az EBRD hangsúlyozza keddi tanulmányában, hogy becslések szerint az ukrán üzleti vállalkozások 30-50 százaléka szüntette be teljesen tevékenységét a háború kitörése óta, és az ukrán lakosság 10 százaléka külföldre menekült.
A zuhanó adóbevételek és a költségvetést messze meghaladó kormányzati kiadások miatt az államháztartásban havonta legalább 5 milliárd dolláros hiány keletkezik – áll az EBRD elemzésében.
A bank szerint ugyanakkor a 2022-re várt 30 százalékos GDP-zuhanás után az ukrán hazai össztermék jövőre 25 százalékkal emelkedhet, feltételezve, hogy hatalmas helyreállítási munkálatok kezdődhetnek az országban.
Az EBRD szerint azonban ez az előrejelzés a háború időtartama mellett érzékeny arra is, hogy milyen lesz a háború utáni geopolitikai helyzet, és a külföldre menekültek közül hányan térnek vissza.
A magyar gazdasággal foglalkozó fejezetben az EBRD kiemeli, hogy a magyar hazai össztermék tavaly 7,1 százalékkal bővült, és ennek hajtóereje jórészt a környező országokét meghaladó magánszektorbeli fogyasztásnövekmény volt.
A magyar ipari termelés kilábalása tavaly szeptember óta folyamatos, az autóipar termelése februárban meghaladta a tavalyi év második felében mért szintet, erőteljes a magyar munkapiaci helyzet, és az Ukrajnából érkezők enyhíthetik a munkaerőhiányt – áll a keddi EBRD-jelentésben.
A bank szerint ugyanakkor a magyar gazdaság erőteljesen függ az orosz földgázimporttól, és a növekvő energiahordozó-árak jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az exportorientált energia-intenzív iparágakra, köztük az autóiparra.
Az EBRD szerint ezek a magyar gazdasági növekedésre szóló, az idén és jövőre is 3,5 százalékos növekedéssel számoló alapeseti előrejelzést terhelő fő kockázatok.
A tanulmány szerint az orosz földgázszállítások esetleges hirtelen elakadása az EBRD tevékenységi területének egészében komoly növekedési kockázatot jelentene.
A bank számításai szerint egy ilyen forgatókönyv esetén az egy főre jutó GDP-érték a működési térség egészének átlagában az idén 2,3 százalékkal, jövőre 2 százalékkal maradna el az alapeseti előrejelzéstől.