Ukrán lapban szapulták Magyarországot

Trójai faló, oroszbarátság, és a többi szokásos kritika Magyarország kapcsán a Zerkalo Nyegyeli című ukrán portálon, ugyanakkor hasonlóképpen kaptak hideget-meleget az EU döntéshozatali mechanizmusai is – írta a Mandiner.hu.

A magyarbarátsággal korábban sem vádolható Zerkalo Nyegyeli című portál terjedelmes cikkben kritizálta Magyarországot és a magyar kormányt.

A cikk leginkább afféle bűnlajstromként szolgál, elsősorban a korábbi ukrán és nyugati kritikákat ismétli.

A szerző tehát felrója, hogy:

Orbán Viktor és Szijjártó Péter az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos aggodalma

nem más, mint a magyar vezetés nyíltan oroszbarát gesztusainak folytatása

• A magyar kormányfő volt az egyetlen európai országvezető, aki az invázió után Moszkvába látogatott Gorbacsov temetésére
• Csak Szijjártó tartja a kapcsolatot az EU-tagállamok közül orosz kollégájával, Szergej Lavrovval,
• Ráadásul részt vett az „Orosz energiahét” című konferencián, ahol elmondta, Magyarország álláspontját „nemzeti érdekek határozzák meg”, továbbá
• Magyarország sokáig szembeszegült az oroszellenes olajembargóval, és halogatta a döntéshozatalt.

A szerző szerint Magyarország egy

• még tekintélyelvű belpolitikai hajlamokkal is rendelkező,
• oroszbarát
• trójai faló az EU-n belül.

Végül a Zerkalo Nyegyeli újságírója felteszi a kérdést, hogy

miért is nem zárják ki Magyarországot az EU-ból?

majd meg is válaszolja azt: mert nem lehet, még akkor sem, ha az ország megsérti az Uniós tagság azon fő kritériumait, amelyek alapján új tagokat vesznek fel (arról, hogy ezek a kritériumok a felvétel óta változtak, nem esik szó – a szerk.).

A cikk ettől kezdve valamelyest kevesebb jelzőt vonultat fel, és sorolja az uniós döntéshozatali mechanizmusok nehézségeit; majd annak latolgatása következik, vajon az állítólagos oroszbarátság elég lesz-e ahhoz, hogy a lengyeleket is a magyarok ellen fordítsa, és megnyerje őket a Magyarország elleni közös uniós fellépéshez, ugyanakkor a szerző megjegyzi, könnyebb lenne az uniós döntéshozatal, ha nem kellene hozzá konszenzus. Végül némiképp csalódottan megjegyzi,

„Naivitás azt remélni, hogy az EU nyomására Magyarország valódi reformokat hajt végre, amelyek lerombolják a rendszert.

De Orbánnak valószínűleg kompromisszumokat és jogszabályi változtatásokat kell kötnie”.

Ugyanakkor azt elismeri, hogy az olajembargó kapcsán elsősorban Görögország, Ciprus és Málta tiltakozott, valamint, hogy

„A gyakorlat azt mutatja, hogy a jövőbeni európai szankciócsomagokról szóló vitákban nem csak (és talán nem is annyira) magyar oldalról kell felkészülni a problémákra”.