Csődhullám tizedelheti az ukrajnai bankokat, ha nem lesz pénz a feltőkésítésükre

Sok kisebb bankpiaci szereplő bedőlhet, miután Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank új elnöke szigorítana a bankokkal szemben támasztott követelményeken. A döntés óriási nyomást helyez az ukrán pénzintézetekre.

Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) új elnöke a napokban több zárt körű találkozót is szervezett, amelyeken többségében a külföldi tőkével rendelkező bankok vezetői vettek részt. Egyes források szerint ezeken a megbeszéléseken

az ukrán jegybankelnök nem igazán értékelte a „külföldiek” tervezett stratégiáját, miszerint hitel formájában támogatnák a gazdaságot. Ehelyett az ukrán államkötvények megvásárlására buzdított.

Ugyanakkor nem hallgatta meg a bankvezetők érvét, hogy az ukrán állampapírok vásárlása igen nagy kockázatot jelentene az európai anyabankok számára – írja a KISZó.

Nemcsak a nemzetközi hátterű, hanem az ukrán bankok vezetőivel is feszültség alakult ki. Az NBU a négy állami tulajdonban lévő pénzintézet közül háromban már indított ellenőrzéseket, csak a PrivatBank „menekült meg” egyelőre. Az Ukreximbank és az Ukrgasbank háza táján tartott ellenőrzések az Ukrajna déli részén fekvő Herszon felszabadítása után kezdődtek, ugyanis a pénzintézetek nem tudták gyorsan helyreállítani fiókjaik működését.

A háborús helyzet ellenére 2023. februárjában

belekezdenének a bankok sorozatos stressztesztjébe, az adott pénzintézet hitelportfóliójának minőségét, tartalékképzésének módszereit, illetve azok tőkével való fedezettségét vizsgálnák meg.

Ha a bankok kifogynak a tőkéjükből, részvényeseik legfeljebb egy évet kapnak a feltöltésére. Az összeget 2024-ig helyezhetik letétbe, ellenkező esetben megvonják az engedélyüket.

Korábban maga Pisnij is kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank elnökeként a bankszektort a túlélési stratégia helyett az erősödés útjára terelné.

Az elnök egyelőre nem tervez állam támogatási programot indítani, és nem mentené meg az összes, csőd szélén álló bankot sem.

Ha a kisebb pénzintézetek részvényesei nem hajlandók további befektetéseket eszközölni, az a már így is viharvert bankok automatikus megszűnéséhez vezethet – vonja le a következtetést a cikk szerzője.